Az Orbán-kormány felelősége a megjelenő uniós forrásvesztésért
Magyarország számára komoly problémát jelenthet, hogy az Európai Bizottság által kezelt költségvetési szabályok következtében újra elveszíthet több száz milliárd forintnyi uniós támogatást. A kormány 2025-re vonatkozó tervei között eddig elmaradtak azok a korrupcióellenes és jogállamisági reformok, amelyeket a Bizottság elvárt ahhoz, hogy a befagyasztott forrásokat felszabadíthassák. Ennek következményeként Magyarország évente akár 1 milliárd eurónyi támogatást is bukhat.
Az Európai Unió 2021 és 2027 közötti hétéves programozási ciklusa keretében bevezetett N+2 szabály értelmében, ha egy tagállam nem használja fel az adott költségvetési évről szóló kötelezettségvállalását a következő két évben, akkor azt véglegesen elutasíthatják. Tavaly már 400 milliárd forintnyi támogatást veszített el hazánk, és hasonló helyzet fenyeget az idei év végén is.
Ráadásul a közelmúltban döntően függőben lévő személyi kérdések és kiemelt gazdasági helyzetek bonyolítják a helyzetet. A magyar kormány által kiírt fejlesztési programok többsége olyan forrásokra alapoz, amelyek jelenleg pénzbefagyasztás alatt állnak. A korábban említett N+2 szabály miatt, ha az EU nem szünteti meg a jogállamisági eljárást, a maradék forrás kihasználása nem lesz lehetséges.
Jelenlegi információk szerint a kohéziós források felfüggesztése már 6,3 milliárd eurót érint. Ezenkívül a Helyreállítási Alap is érintett, ahol további 14 milliárd eurónyi forrást fagytottak be. A magyar kormány jelenállapot szerint nem tudja biztosítani a szükséges reformokat, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy jövőbeni támogatásokat megkapjon.
Röviden, ha a helyzet nem változik, a 2025. december 31-ei határidő körüli válság újra megismételheti a tavalyi forgatókönyvet: hazánk újabb milliárd eurónyi támogatást veszthet el, ami súlyosan befolyásolhatja a gazdasági helyzetünket és a jövőbeni fejlesztéseinket.
