Büntetőeljárás a Taxitender Botrányban
A Fővárosi Törvényszék nemrégiben hirdetett ítéletet egy jelentős ügyben, amely a 2006-os repülőtéri taxitenderhez kapcsolódik. Az eljárás során a bíróság öt vádlottat ítélt el, akik 207 millió forintos kárt okoztak a Budapest Airport Zrt.-nek a pályázat során elkövetett csalás és vesztegetés miatt. Az ügy súlyosságát tükrözi, hogy a vádlottak tevékenységei során a bíróság összesen 200 millió forintnál is nagyobb kárt állapított meg.
A III. rendű vádlott, egy taxitársaság tulajdonosa, jogtalan előnyöket biztosított a Budapest Airport Zrt. két munkatársának – az I. és II. rendű vádlottnak – annak érdekében, hogy elnyerhesse a repülőtéri taxiszolgáltatásra kiírt pályázatot. A IV. rendű vádlott, aki élettársával, a II. rendű vádlottal áll kapcsolatban, kulcsszerepet játszott a pályázati anyagok elkészítésében, és belső információkhoz is hozzáfért.
Egy másik súlyos bűncselekménye az volt, hogy a taxitársaság által a Budapest Airport részére benyújtott fuvarszámokat hamisította meg. Az I. és II. rendű vádlottak közreműködésével a valós fuvarszámoknál alacsonyabb értékeket jelentettek be, így csökkentve a szolgáltatási díjat. A hamis adatokat végül a V. rendű vádlott továbbította a Budapest Airport felé.
A bíróság megállapította, hogy a III. rendű vádlott további jogtalan előnyöket biztosított az I. és II. rendű vádlottaknak egy hátrányos szerződésmódosítás érdekében is. A bíróság az I. és II. rendű vádlottakat bűnsegédként minősítette, és mindkét személyt 2-2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint pénzbírságra ítélte. A III. rendű vádlott hasonlóképpen 2 év felfüggesztett börtönt és pénzbírságot kapott.
A IV. rendű vádlott 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott, míg a V. rendű vádlott 1 év felfüggesztett börtönre és 300 ezer forint pénzbírságra ítéltek. A bíróság emellett vagyonelkobzást is elrendelt az érintett vádlottak esetében, 5,4 és 8,4 millió forint közötti összegekben. Az ítélet meghozatala során a bíróság figyelembe vette az időmúlás és a büntetlen előélet mint enyhítő körülmények hatását is.
Mindezen cselekmények mellett a bíróság számos súlyosító körülményt is figyelembe vett, mint például a bűncselekmények sorozatos és szervezett jellegét, valamint azt, hogy az I. és II. rendű vádlottak bizalmi pozíciójukat kihasználva követték el tetteiket.
Az elsőfokú ítélet nem jogerős, így a felek további lépéseket tehetnek az ügy kapcsán.
