A mezőgazdasági termelés drámai visszaesése 2025-ben
2025-ben a mezőgazdasági kibocsátás mennyisége jelentősen csökkent, amelynek hátterében az időjárási viszontagságok állnak. A korai és késői tavaszi fagyok, valamint a csapadékhiányos időszakok megnehezítették a növénytermesztést. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes becslése szerint 2025 mezőgazdasági kibocsátása 4,4 ezer milliárd forintnál is magasabb volt, ami 6,2 százalékkal múlta felül az előző évet – ez azonban azt is figyelembe kell venni, hogy 2024 viszonylag gyenge évet képviselt, amikor a kibocsátás csupán 4,0 ezer milliárd forint volt, 8,0 százalékkal alább a korábbi évhez képest.
A növekedéshez hozzájárult az árak emelkedése, mivel a termelési árszínvonal 10, míg az állattenyésztés volumene 2,5 százalékkal nőtt. Az agrárium termelési volumene azonban összességében 3,6 százalékkal csökkent, a növénytermesztés esetében ez a visszaesés már 8,7 százalékot is elérte.
A növénytermesztés és állattenyésztés nehézségei
A növénytermesztést hátráltató időjárási tényezők, mint például a fagyok és a száraz időszakok, komoly kihívások elé állították a gazdákat. Ezen túlmenően a takarmánytermesztés csökkenése is érezhető hatással volt az állattenyésztésre, hiszen az állatbetegségek, mint a ragadós száj- és körömfájás vagy a madárinfluenza, szintén megjelentek, tovább súlyosbítva a helyzetet. A szarvasmarha- és baromfitartás volumene mérséklődött, míg a sertéstenyésztés, valamint az állati termékek előállítása, például a tej és tojás gyarapodott.
A vágósertések kínálati többlete viszont a termelői ár csökkenésével együtt járt, ami további nyomást gyakorolt a mezőgazdasági ágazatra. 2025-ben a mezőgazdasági ágazat kibocsátásának értéke folyó alapáron 6,2, árindex szintjén pedig 10 százalékkal növekedett; azonban a termelési volumene 3,6 százalékkal szűkült.
A gabonafélék és gyümölcsök termelésének változása
A gabonafélék termelése összességében 6,3 százalékkal lettek kevesebben, különösen a kukorica termésének 29%-os csökkenése volt drámai. A búzából 10, az árpából 9 százalék körüli visszaesés volt tapasztalható, míg a rozsból apróbb, 1,6%-os növekedés következett be. A repcében és a napraforgóban is csökkenés figyelhető meg, míg a fehérjenövények és a dohány termésmennyisége nőtt, ugyanakkor a cukorrépa termésének csökkenése miatt az ipari növények volumene összességében 9,4%-kal csökkent.
A kertészeti termékek és takarmánynövények volumene is a csökkenés mértékeit mutatja: előbbi 5,5%-kal, míg az utóbbi 3,0%-kal lett kisebb. A gyümölcsök termelése drámai mértékben, összességében 32%-kal csökkent, kiemelten a barack, alma és körte esetében. Ezzel szemben a szőlő és bor volumene 6,8, illetve 7,0%-kal nőtt.
A jövőbeli kilátások és a mezőgazdaság munkapiaci helyzete
Az állattenyésztés összességében 2,5%-os bővülést mutatott, az élő állatok termelése 2,4, míg az állati termékeké 2,6%-kal nőtt. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 1,7%-kal csökkent, ezzel együtt a termelési tényezők jövedelme 11, míg a vállalkozói jövedelemmel összességében 21%-os növekedést mutatott az egy évvel korábbi állapothoz képest.
Fontos hangsúlyozni, hogy a KSH által közzétett grafikonokon részletes információk találhatók a mezőgazdasági termelés alakulásáról, melyek világosan kiemelik az egyes szegmensek közötti különbségeket és a piaci trendek alakulását. A jövőbeni mezőgazdasági termelés perspektívája kérdéses, hiszen a klímaváltozás hatásai mellett a piaci verseny és az állatbetegségek is komoly gazdasági kihívások elé állítják az ágazatot.
Forrás: 24.hu/fn/gazdasag/2025/12/05/mezogazdasagi-kibocsatas-termeles-novenytermesztes-allattenyesztes-ksh/
