A startupszektor javaslatokat tett a vagyonadó tervezetéhez
A magyar startup-ökoszisztéma vezető alapítói, befektetői és szakmai partnerei közös állásfoglalást és módosító javaslatokat készítettek a 2027 elejétől bevezetni tervezett vagyonadóról szóló törvényjavaslathoz. A javaslatcsomagot a szakmai szervezet oldalán tették közzé.
A törvényjavaslat formálódó fő szabálya szerint az 1 milliárd forint feletti vagyonokra 100 milliárd forintig évi 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó vagyonrészre pedig 1,5 százalék adót kellene fizetni.
A nyilatkozat szerint a tervezet a kockázati tőkéből működő startupalapítókra valós anyagi helyzetükhöz képest aránytalan terhet ró, és könnyen fizetésképtelen helyzetet teremthet. Az aláírók úgy látják, ha a vagyonadó nem veszi figyelembe a startupokra jellemző kockázati profilt, valamint befektetési és értékelési sajátosságokat, akkor nem fogják leváltani az unikornisok a zebrákat, és lehetetlen helyzetbe kerül, aki nemzetközi piacon skálázódó innovatív céget épít Magyarországról indulva.
A startupok világában az unikornis azt a kockázati tőkére nagymértékben támaszkodó vállalkozási modellt takarja, amelynek célja a lehető leggyorsabb növekedés, gyakran azzal együtt is, hogy egy piac minél teljesebb dominálása érdekében évekig veszteségesek maradnak. Ilyen projekt volt például az Airbnb vagy a magyar Prezi is.
A javaslatcsomag főbb pontjai
A kezdeményezők szerint nem realizálható vagyonból nem lehet adót fizetni. A startupalapítók részesedését befektetői jogok terhelik, nem eladható, osztalékot nem hoz, és statisztikailag nagy az esélye, hogy soha nem realizálódik. Álláspontjuk szerint kis túlzással olyan ez, mintha egy lottószelvény után a főnyeremény összegére kellene adót fizetni, még a sorsolás előtt. Javaslatuk: a startupalapítói részesedések értéke ne számítson bele a magánvagyonba addig, amíg egy exit után valóban nem realizálódik.
Nem egyértelmű az értékszámítás sem. A tervezet a nem tőzsdei részesedést képlettel vagy független cégértékeléssel értékeli. A képletalapú értékelés valószínűleg nem használható részvényesi megállapodás, eltérő jogú részesedés vagy külföldi anyavállalat esetén, pedig ezek a kockázati tőkéből növekedő startupok alapesetei. Javaslatuk: az alapeseti képlet legyen alkalmazható külföldi anyavállalat és kockázatitőke-szerződések esetén is.
A kezdeményezők arra is felhívják a figyelmet, hogy a befektető pénze nem az alapító pénze. A befektetési körök összege a cég saját tőkéjébe kerül, és a szellemi tulajdonra költött rész aktivált értékként a mérlegben marad. A képlet így a befektetők pénzét adóztatja az alapítónál: egy 40 millió dolláros seed kör után egy 60%-os alapító évi körülbelül 17 millió, egy 100 millió dolláros Series A után egy 55%-os alapító évi körülbelül 55 millió forint vagyonadót fizetne, többszörösét az éves fizetésének. Javaslatuk: a befektetők likvidációs preferenciája vonódjon le a saját tőke értékéből.
A startup-cégértékelések kiszámíthatatlanságát is kiemelik: a befektetési kör ára a jövőbeli lehetőségeket árazza, nem a jelenlegi teljesítményt. Példaként említik, hogy a 2022-ben még 17,5 milliárd dollárra értékelt Mirót idén 1,36 milliárd dollárért vásárolták meg. Ha a független értékelés során az utolsó befektetési kör árazása lenne az adó alapja, egy 100 millió dolláros értékelésnél egy 60%-os alapító évi körülbelül 191 millió, egy 1 milliárd dolláros értékelésnél egy 55%-os alapító évi körülbelül 2,25 milliárd forint adót fizetne. Javaslatuk: a finanszírozási körök árazása ne lehessen kötelezően mérvadó a független értékelésnél.
A pénzügyminiszter nemrég további részleteket osztott meg a készülő vagyonadó-tervezetről.
