Benyújtották a 2027-es költségvetést: jön a nyugdíjas SZÉP-kártya és az új vagyonadó
Felkerült a parlament.hu-ra a 2027-es költségvetés tervezete. A kormány az igazságosság és a fejlődés költségvetéseként mutatta be a büdzsét, amely az első olyan, amelyet a 2026-ban megválasztott Országgyűlés és az új kabinet teljes egészében maga állított össze.
A dokumentum előszava szerint a minimálbér kétszereséig csökkentenék a személyi jövedelemadót, négyszeresére emelnék a nyugdíjminimumot, megdupláznák a családi pótlékot, és új vagyonadót vezetnének be a milliárdosok számára. A hiány a GDP arányában a jelenlegi 7,5 százalékról 4,9 százalékra mérséklődne.
Nyugdíjas SZÉP-kártya, emelkedő ellátások
A tervek szerint a nyugdíjminimum a jelenlegi havi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedne. A családi pótlék megduplázódna, ami a kormány számításai szerint több mint egymillió családot és 1,7 millió gyermeket érintene. Emelkednének a legalacsonyabb nyugdíjak, a megváltozott munkaképességűek ellátásai és az időskorúak járadéka is. Elindulna a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésének első üteme, mintegy 2,2 millió nyugdíjas támogatásával. Megmarad a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj már bevezetett egyheti összege, és változatlan formában folytatódna a rezsivédelem.
Új vagyonadó és magasabb vállalati terhek
Az egymilliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkezőknek arányosan kellene hozzájárulniuk a közterhekhez. A kormány becslése szerint az intézkedés mintegy 15 ezer adózót, a magyar háztartások kevesebb mint egy százalékát érintené. A nagyvállalatok társasági adója a globális minimumadó szintjéhez igazodna, szűkülnének az adókedvezmények és az adóelkerülési lehetőségek. Emelkedne az innovációs járulék, a bányajáradék és a vízkészletjárulék, bevezetnék a szén-dioxid-adót, korlátoznák a cégautóadó levonhatóságát, és magasabb terheket rónának a nagy teljesítményű autókra. Alacsonyabb kulccsal ismét bevezetnék a reklámadót, emellett emelkedne a dohánytermékek, az alkoholtermékek és egyes népegészségügyi termékek adója. Az adóintézkedésektől összesen mintegy 930 milliárd forint többletbevételt várnak, a munkát terhelő adók csökkentésével együtt 665 milliárd forintos nettó hiánycsökkentő hatással számolnak.
Béremelések az állami szférában, kevesebb a közmédiának
Az egészségügyi kiadások 510 milliárd forinttal növekednének. A tervek szerint 15 százalékos bruttó béremelést kapnának az egészségügyi szakdolgozók, a szociális dolgozók, a köznevelésben és a szakképzésben dolgozó nevelő-oktató munkát segítők, valamint a rendvédelem munkatársai, a közművelődésben dolgozók bére 10 százalékkal emelkedne. A közszolgáltatásokban dolgozó több mint 600 ezer munkavállaló béremelésére összesen 677 milliárd forintot különítenének el, és folytatódna a pedagógusok, valamint az igazságszolgáltatásban dolgozók bérrendezése. A közmédia költségvetési támogatása mintegy 60 milliárd forinttal csökkenne. A kormány folytatná a korábbi állami szerződések átvilágítását, és felülvizsgálná a drága vagy nem kellően megalapozott állami beruházásokat.
4,9 százalékos hiánycél, 2,4 százalékos növekedés
A költségvetés 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, miután 2026-ban 1,7 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A beruházások 5,7, az export 4,4, a háztartások fogyasztási kiadásai 4,1 százalékkal növekedhetnek, az inflációt három százalék körülire várják. A tervek szerint 2027-ben csaknem 930 milliárd forinttal emelkednek az uniós támogatásból megvalósuló fejlesztések kiadásai. Az államadósság-ráta a 2026 végére várt 77,5 százalékról 77,2 százalékra csökkenhet. Hosszabb távú cél, hogy 2030-ra megteremtődjenek az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételei.
December második felében zárószavazás
A parlamenti tárgyalás menetrendjéről a Házbizottság dönt, a folyamat a házszabályi előírások szerint meghatározott lépésekből áll. Az általános vita legkorábban a benyújtást követő 14. napon kezdődhet meg, ekkor a kormány képviselője ismerteti a tervezetet, felszólal az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnöke, majd a frakciók vezérszónokai mondják el véleményüket. A vitára összesen 30 óra áll rendelkezésre, fele-fele arányban a kormánypártok és az ellenzék között. Ezt követően a bizottságok vitatják meg a tervezetet és a módosító javaslatokat, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság összesíti a javaslatokat, majd a második vitaszakaszban a plenáris ülés tárgyalja a változtatásokat. A végső döntés előtt a Költségvetési Tanács is megvizsgálja a módosított tervezetet. A zárószavazásra várhatóan december második felében kerül sor.
