A kormány költései és a „háborús áremelkedés” hatásai
Az Orbán-kormány nemrégiben felfedte, hogy a „háborús áremelkedés” címén 39 milliárd forintot költöttek közútépítési projektekre, egy olyan eljárás keretében, amely sokak szerint nem szolgálja a közérdeket, hanem a politikai kapcsolatok fenntartását célozza meg. Ezzel kapcsolatban a kormány 1668 milliárdos államháztartási hiányt könyvelt el csupán december hónapban, ami 600-700 milliárd forinttal haladja meg az elvárható összeget.
A kiadások egy jelentős részét azok a tételek tették ki, amelyek NER-közel álló cégek megélhetését szolgálják. A decemberi költségvetési kiadások között szerepel, hogy 23 milliárd forintot fordítottak kormányzati kommunikációs és nemzeti konzultációs programokra, amely az év során összesen 53,9 milliárd forintot tett ki, míg novemberben a költségvetés java már elérte a tervezett határokat.
Ezek mellett az Építési és Közlekedési Minisztérium által felügyelt állami cégek is jelentős tőkeemelést kaptak, 84 milliárd forint számára volt szükségük mindössze decemberben, ezzel az éves költségek 85%-át kitevő kiadást képviseltek. A Budapest-Belgrád vasútvonal 44 milliárdos tőkeinjekciója is ekkor történik, amely a közpénzek felelős gazdálkodásával kapcsolatos aggodalmakat vet fel.
A külügyminisztérium is aktívan részt vett az év végi pénzmozgásokban, mivel 32,2 milliárd forint dotációt osztottak ki beruházási támogatásokra, amely bőven meghaladta az időarányosan elvárható 8,3%-ot. Az orosz Paks II. projektbe szintén jelentős, 78,9 milliárd forintos befektetés került, ami felveti a kérdéseket a projekt átláthatóságával és a közpénzek kezelésével kapcsolatban.
Mindezen túl két furcsán alakuló kiadást is rögzítettek, amelyek a kormányzat felelős gazdálkodását kérdőjelezik meg. A kormány elkönyvelt 24 milliárd forintot egy vagy több névtelen vagyonkezelő alapítvány támogatására, melynek célja nem ismert, mivel az utóbbi időszakban nem történtek ilyen irányú állami intézkedések.
A NER-közel álló cégek, mint a Szíjj László féle Duna Aszfalt, jelentős részesedést kaptak az összes közpénzből, a megrendelt munkák költségei azonban sokak szerint gyakran túlárazottak. Az átláthatóság és a felelős gazdálkodás kérdései továbbra is napirenden maradnak, hiszen a decemberi kiadások révén egyértelműen kiderült, hogy a politika erőteljesen befolyásolja a közpénzek felhasználását.
