Vasúti és közlekedési reformok: 3500 milliárdos fejlesztési keret
Átfogó vasúti és közlekedési reformokat ismertetett Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy balatonfenyvesi szakmai konferencián. A tárca vezetője 3500 milliárd forintos fejlesztési keretről, új közlekedésszervező társaság létrehozásáról, több százmilliárd forintos járműbeszerzésekről, valamint a nagy állami beruházások rendszerének átalakításáról számolt be.
Elmondása szerint a rendszerváltás óta most először jött létre egységes közlekedési minisztérium, amely alá a teljes ágazat tartozik a repülőtértől és a légirányítástól a vasúti és közúti cégeken át a hatósági és beruházási feladatokig. Ez jelentős szervezeti váltás a 2018 és 2022 közötti időszakhoz képest, amikor a megrendelői és tulajdonosi jogok külön tárcáknál széttagolódtak.
Kritika a korábbi irányítási gyakorlat ellen
A miniszter szerint az elmúlt éveket a magán- és részérdekek dominanciája, valamint a hatalmi arrogancia jellemezte. Éles bírálattal illette a MÁV korábbi vezetését, mondván: a vállalat olyan szintű kézivezérlés alatt működött, hogy a legapróbb szerződésekig miniszteri döntésekkel és utasításokkal avatkoztak be. Rámutatott, hogy a MÁV maga számolt be olyan esetekről, ahol kötelező miniszteri utasításra kötöttek jogellenes szerződéseket. Ezzel szakítva a minisztérium a közérdeket és a szakmai szempontokat helyezi előtérbe.
Az új struktúra alapköve a szeptember 1-jén megalakult Országos Közlekedésszervező Zrt., amely a következő másfél évben magába olvasztja a KTI regionális irodáit, valamint a MÁV és a GYSEV szolgáltatástervezési részlegeit. Feladata lesz a jegybevételek beszedése, a költségalapú szolgáltatásmegrendelés, a menetrendi és utastájékoztatási rendszerek egységesítése, valamint a jövőbeli piaci versenyeztetés lebonyolítása.
Járműpark: 1,8 milliárd eurós forrás és beszerzések
A magyar vasút járműparkjának állapota kritikus: a MÁV és a HÉV járműveinek átlagéletkora 43 év, az InterCity- és HÉV-flottánál az 50 évet is eléri. A meglévő férőhelyek mindössze 32 százalékán van zárt rendszerű mosdó, 46 százalékán nincs klímaberendezés, és 73 százalékukról hiányzik a digitális utastájékoztató kijelző.
A helyzet kezelésére az utolsó pillanatban sikerült megmenteni 1,8 milliárd eurónyi, mintegy 640 milliárd forintos uniós RRF-forrást az olasz mintára épülő Rosco-modell elfogadtatásával. Ennek fedezetére megalapították a Vonatflotta Zrt.-t, ahol a tőkeemelést elvégezték. A forrásokból többek között a GYSEV EIB-hitelből készülő új InterCity vonatai jövő nyáron állnak forgalomba a győri, soproni és szombathelyi vonalakon. Még idén kiírják a közbeszerzést legalább 35 darab emeletes elektromos InterCity motorvonatra a pécsi, szegedi és miskolci fővonalakra, új akkumulátoros motorvonatokat szereznek be a salgótarjáni és szekszárdi/bajai irányokba, valamint teljes flottacserét hirdetnek a HÉV-vonalakra 120 méteres alacsonypadlós szerelvényekkel.
Az új járművek üzemeltetésére az Országos Közlekedésszervező Zrt. 2030–2031-től kezdődően nyílt versenypályázatokat ír ki, így a MÁV-Személyszállításnak piaci versenyben kell megállnia a helyét.
Beruházások és kiemelt projektek
A kormány döntése értelmében a kötöttpályás beruházások projektmenedzsmentjét kiszervezik a minisztériumból, és visszautalják a pályaműködtetőkhöz. Vitézy elhibázott lépésnek nevezte a NIF és a BFK korábbi beolvasztását a tárcába, megjegyezve, hogy egy egyszerű keretszerződéses lehívás 40–50 napig tartott 18–25 aláírással. Az elmúlt négy évben ötödére csökkent a vasútfejlesztési szakembergárda létszáma, amelyet most egy több mint 100 fős MÁV-os beruházói csapattal építenek újra.
A minisztérium a Baross Gábor Terv keretében 3500 milliárd forintos kötelezettségvállalási keretet kapott a kormánytól uniós források terhére. A fővárosi és agglomerációs projektek közül kiemelkedik a Kőbánya-felső – Rákos szűk keresztmetszet-feloldó beruházás újraindítása, a HÉV-vonalak felújítása és a 3-as metró északi hosszabbítása Rákospalota-Újpestig, a Budai Fonódó villamos déli meghosszabbítása, valamint a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos előkészítése. Szerepel a tervek között a Déli Körvasút Népliget állomással, a Hungária körúti új átszállópont, a Déli pályaudvar és a Gellért-hegyi alagút rekonstrukciója, a Gubacsi vasúti híd cseréje és a repülőtéri vasút megvalósítása a 2-es terminál alatt.
A vidéki nagyvárosokban is jelentős fejlesztések indulnak: Debrecenben a nagyállomás rendbetétele és TramTrain-vizsgálatok, Miskolcon TramTrain-koncepció Tiszaújváros és Kazincbarcika felé, Győrben és Egerben elővárosi vasúti hálózat kiépítése, Székesfehérváron intermodális csomópont épül. A főváros és a kormány közötti együttműködés javítására újraindul a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, és létrejön egy 50-50 százalékos állami-fővárosi közös beruházási szervezet a kiemelt budapesti projektek levezénylésére.
