„Trump a legjobb dolog, ami Európával történhetett” – elindult a Vadnyugati kapitalizmus
A 24 Extra új gazdasági podcastjának első részében az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, Gyurcsik Attila és befektetési igazgatója, Tunkli Dániel beszélgetett Kele Jánossal arról, hogyan emelte ki a kapitalizmus a világot a nyomorból, miben téved Greta Thunberg, és mi lehet a széttagolt Európa esélye az egyre fokozódó geopolitikai versenyben.
Gyurcsik Attila szerint a kapitalizmusban a kattantaknak pénzt adnak, a diktatúrában viszont börtönbe zárják őket. Úgy fogalmazott, az EU éppen azért maradt le az innovációs versenyben, mert „kevés Európa van benne”.
Az adásban szó volt a szolgáltatások hiányzó uniójáról is. Példaként említette, hogy míg egy uniós tagállamban egy befektetési alap értékesítéséhez akár két húszfős ügyvédi irodát is fel kell bérelni, addig egy miami ügyfél egy New York-i hedge fund manager alapjából számítógépén öt-tíz perc alatt tud vásárolni.
Gyurcsik felidézte azt is, hogy időszámításunk kezdete és az ipari forradalom között gyakorlatilag nem nőtt az egy főre jutó jövedelem, 1800 körül pedig 26 év volt a születéskor várható élettartam. Beszélt arról is, hogy amíg a föld volt az egyetlen jövedelemtermelő tőke, addig érte folytak a háborúk – a keresztes hadjáratok egyik oka is ez volt –, és hogy Shen Kuo kínai tudós, illetve Johannes Kepler eltérő sorsa miként mutatja meg, mennyit ért Európában a sok, egymással versengő udvar.
A beszélgetésben szóba került az is, felelős-e a kapitalizmus a nyomornegyedekért, a gyerekmunkáért és a klímaválságért. Gyurcsik szerint a kapitalizmus nem előidézte, hanem megszüntette a gyerekmunkát, a bolygót pedig nem a visszafogás, hanem az innováció mentheti meg – ahogyan az autóipar zöldítésében sem a szabályozással szorongatott európai gyártók, hanem a Tesla ért el áttörést.
Az adás végén Tunkli Dániel egy egytől ötig terjedő aggodalomskálán pontozta az Európára leselkedő legnagyobb veszélyeket. A kínai versenyt ítélte a legégetőbb problémának, Donald Trump vámjait és a magára hagyott Európát viszont egyes fokozatú fenyegetésként értékelte. „Trump a legeslegjobb dolog volt, ami Európával történhetett. Mert ráeszmélt Európa, hogy egyedül vagyunk, hogy fejlesztenünk kell, hogy az iparágainkban lemaradtunk” – mondta. Hozzátette: Európa legnagyobb problémája az volt, hogy a védelmét kiszervezte Amerikába, az energiáját Oroszországba, „és így üldögéltünk a múzeumainkban, ittuk a lattét, de olyan sok mindent nem tettünk azért, hogy versenyképesek legyünk”.
A műsort az amerikai félidős választások másnapján rögzítették. A beszélgetésben szó esett arról is, miért éppen Európában indult be a növekedés és miért nem Kínában, miért kellene a franciáknak több kapitalizmust és nem kevesebbet, miért nincs Európában szolgáltatási és tőkepiaci unió, kell-e Európának harmincnál több telekommunikációs cég és három német autógyártó, mennyire veszélyes Európára az orosz agresszió, a hormuzi energiaválság és a kínai verseny, meddig érdemes vámokkal védeni az európai ipart, mit tanulhatunk Argentínától, mit jelentenek a félidős választások Donald Trump hátralévő két évére, és tényleg válságban van-e az európai politika az elitellenes pártok erősödése miatt.
