Kutatások és elemzések a MOL orosz kőolajimportról
A legfrissebb adatok szerint a magyarországi belföldi üzemanyagárak 18%-kal meghaladják a szomszédos Csehországét, annak ellenére, hogy Magyarország Oroszországból vásárolja kőolaját, amely elvileg olcsóbb forrást kellene, hogy jelentsen. A Center for the Study of Democracy (CSD) bolgár közpolitikai intézet kutatása rávilágít arra, hogy a folyamatos orosz olajfüggőség politikai és kereskedelmi döntések következménye, nem pedig ellátási korlátozásoké.
Az elemzés szerint 2025-re Magyarország nyersolajimportjának 92%-a oroszból származik, mérföldkőhöz érve a háború előtti 61%-os szinthez képest. Érdekes módon a növekvő orosz olajellátás kompenzálja az alacsonyabb összesített nyersolajimportot, ami azt jelzi, hogy nem a kereslet növekedése, hanem a politikai döntések határozzák meg az ellátás intenzitását és irányát.
Tranzitdíjak és árképzés
Az orosz olaj tranzitdíja, amelyet Ukrajnán keresztül szállítanak, jelentős költségeket okoz. Az elemzés alapján a horvát kőolajvezeték-üzemeltető a MOL számára nem számít fel túlzott árakat, míg az orosz kőolaj Ukrajnán keresztüli szállítása drágább. Az Adria-gázvezeték apályai lényegesen alacsonyabbak, amit a CSD jelentése is megerősít, idézve Isaac Levitet, az energia- és tiszta levegő kutatóközpont vezetőjét.
Magyarország a Barátság kőolajvezeték rendszeréhez csatlakozik, amely kizárólag orosz nyersolajat szállít, azonban az Adria-vezeték is jelentős alternatíva lehet. A MOL vezetői már többször is kijelentették, hogy a horvát vezetékhez való csatlakozás kereskedelmi szempontból gazdaságtalan, mivel a tranzitdíjak miatt nem megfizethető. Mégis, az adatok azt mutatják, hogy az Adria-csővezetéken keresztül importált nem orosz nyersolaj tranzitdíjai alacsonyabbak, mint az orosz nyersolaj árainak.
A MOL és a politikai döntések összefonódása
Az orosz nyersolaj kivonásának szükségessége egyre erősebb érv, hiszen a CSD vezetője, Martin Vladimirov szerint a Magyarország, Szlovákia és Csehország számára történő fosszilis energiaértékesítés 2022 óta több mint 13 milliárd euró adóbevételt generált Oroszország számára. Az orosz nyersolaj 2025-ös importja is jelentős bevételt jelentett Oroszország számára Magyarország esetében, hiszen minden hónapban 85,8 millió eurót termelt az ország. Mindez arra is rávilágít, hogy a MOL, Magyarország legnagyobb olajipari vállalata, kedvezőbb feltételekkel jut hozzá az olajhoz, mint a végfelhasználók, akik végső soron magasabb árakat kénytelenek fizetni.
Bár a CSD érvei szerint a MOL jelentős nyereségeket realizál az orosz olaj importján, ezek a haszon nem a fogyasztókhoz kerül, így a piaci árak emelkedését a vásárlók érzik meg. A kutatók szerint az orosz kőolaj teljes kivonása 2026 végéig megvalósítható és elengedhetetlen az EU energiaellátásának biztonsága érdekében.
Alternatív megoldások a közép-európai energiaellátásban
A CSD figyelmeztetésével összhangban Közép-Európa rendelkezik a szükséges infrastruktúrával a jövőbeni orosz nyersolajfüggőség csökkentésére. Az új alternatív útvonalak, például az Odessza–Brody-gázvezeték újbóli aktiválása tovább növelheti a régió ellenálló képességét az orosz olajellátással szemben. Az EU-nak a REPowerEU keretrendszer keretein belül segítenie kell Magyarországot és Szlovákiát az orosz olajtilalom alóli mentesség megszüntetésében.
A közlemény végezetül hangsúlyozza, hogy a politikai akarat a kulcsa az orosz energiafüggőség felszámolásának, kiemelve, hogy a jövő ingyenes és biztonságos energiaellátásához szükséges az átláthatóbb döntéshozatali folyamat és a megfelelő keretrendszer kialakítása.
