A Microsoft-botrány ügyvédi részletei
2026. április 16-án a HVG számolt be arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) Tiborcz Péter Sándor, a miniszterelnök vejének testvére, vezette azt a bírálóbizottságot, amely részt vett a Microsofthoz kapcsolódó közbeszerzések elbírálásában. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szabálytalanságokat tárt fel a közbeszerzések kapcsán, ami miatt Magyarország milliárdokat kényszerült visszafizetni az uniós költségvetésbe. A NAV korábban nem hozta nyilvánosságra a bírálóbizottság elnökének nevét, azt végül adatvédelmi hatósági megkeresés nyomán ismerték el.
Az ügy háttere
A Microsoft-botrány egy nemzetközi ügy hátterében áll, amely már 2019-ben robbant ki. Az amerikai tőzsdefelügyelet és igazságügyi minisztérium gyanúja szerint a Microsoft magyarországi licenceit közvetítőcégek túlárazva értékesítették állami szerveknek. Ezen közvetítőcégek az általuk kapott kedvezményeket nem használták ki teljes mértékben, ezzel extraprofitot generálva, melynek egy részét feltételezések szerint korrupcióra fordíthatták.
Az érintett intézmények között található a NAV, a Belügyminisztérium, az ORFK és a NISZ is, amelyek a közbeszerzési ügyek vizsgálatának középpontjában állnak.
Tiborcz Péter nyilatkozata
Tiborcz Péter a HVG-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a bírálóbizottság nem hozott végső döntéseket, és a döntési procedúra során több felsőbb szintű átvizsgálás is zajlott, mielőtt ő csatlakozott volna az eljáráshoz. Továbbá, állítása szerint őt csak tanúként hallgatták meg az ügyészség által, míg gyanúsítottként nem szerepel az eljárásban.
Az ügyészség közlése szerint az ügyben jelenleg is folyamatban van a nyomozás, amely a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt zajlik. Két személyt már gyanúsítottként kihallgattak, de a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos megalapozott gyanú nem merült fel. Az érintett személyek nevét nem hozták nyilvánosságra.
Összegzés és jövőbeli lépések
A Microsoft-közbeszerzésekkel kapcsolatos ügy és a benne rejlő szabálytalanságok rávilágítanak arra, hogy a közbeszerzési rendszerek átláthatósága és tisztasága elengedhetetlen a közpénzek védelme érdekében. Az ügy további részleteiről a HVG cikkében találhatók információk, és a nyomozás fejlődése is érdemel figyelmet a jövőben.
