Vagyonadó: az adatszolgáltatástól tartanak leginkább a leendő adózók
Még nincs elfogadott törvény a vagyonadóról, a vagyonkezelési szakértők szerint azonban az érintettek már most igyekeznek mérsékelni a várható kötelezettségeiket. Kállay András, az Apelso Trust bizalmi vagyonkezelő partnere a Dellának nyilatkozva arról beszélt, hogy kapkodás tapasztalható a piacon, és a külföldi példák alapján arra számít, hogy a politikai igényből született magyar vagyonadó néhány év múlva finomodni fog.
Számításai szerint mintegy 60 ezer milliárd forintnyi vagyonnal rendelkezik az a kör, amelynek 2027-től vagyonadót kell fizetnie. Ügyfélkörében – ahová a magyar tulajdonú, nagyobb kkv-k tartoznak – az adó bevezetése nem okozott meglepetést, évek óta próbálják felkészíteni őket erre a lehetőségre, de az ütemezés és a limitek miatt rengeteg a nyitott kérdés.
Arra viszont nem számít, hogy az adózás technikai részletei – például a cégértékelések – miatt tömegesen terelnék jogi útra az adóvitájukat. Ugyanakkor maga is lát olyan problémákat a még csak tervezet formájában létező csomagban, amelyek alkotmányossági kérdéseket vethetnek fel: ilyen például a törvény hatályba lépése előtti időszakra kiterjedő adóalap-vizsgálat. A szakma el fogja juttatni javaslatait a kormánynak, annak ellenére, hogy Magyar Péter miniszterelnök a minap az Országházban a lobbizás feleslegességére hívta fel a figyelmet.
Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy a leendő adózók nem is annyira a befizetéstől tartanak – bár sok olyan vállalkozás van, amelynél nem egyszerű előteremteni az adónak megfelelő összeget –, hanem attól, hogy az adóhatósághoz tételes listát kell benyújtani az egyes vagyontárgyakról. Felmerül a félelem, hogy ez az adatközlés később akár egy vagyongyarapodási vizsgálatnak is megágyazhat. Kállay András szerint kérdéses, hogy erre mekkora kapacitása lesz a NAV-nak, de enélkül is elmondható, hogy a vagyonadóztatásra való felkészülés sok energiát köt le a vállalkozásoknál, amelyeknél sokszor a tulajdonos egyben a mindent kézben tartó menedzser. Ez a cég teljesítményén is nyomot hagyhat, végső soron a gazdasági növekedést is befolyásolva.
