Magyar Péter: megértem a szakszervezetek kritikáit, de fedezet nélkül nem ígérhetünk
Magyar Péter miniszterelnök a 2027-es költségvetésről tartott sajtótájékoztatón kijelentette: megérti a szakszervezetek kritikáit, ugyanakkor a büdzsét csak valódi fedezettel rendelkező vállalásokra lehet építeni. A kormányfő szerint a kormány is magasabb béremelést szeretne, és elismerte, hogy egyes területeken még a 25 százalékos felzárkóztatás sem lenne elegendő.
Szavai szerint az új büdzsé a felelős gazdálkodásra és a 6000 milliárd forintos uniós forrásra épül. Kiemelte, hogy az idei várható 1,6 százalékos és a jövő évi 3 százalékos infláció mellett a 15–20 százalékos nettó bérnövekedés jelentős reálbér-emelést jelent a közszférában, még ha a több évtizedes lemaradást nem is lehet egyetlen év alatt pótolni.
A miniszterelnök, aki Kármán András pénzügyminiszterrel állt az újságírók elé, kifejtette, hogy a fegyelmezett költségvetési politika és a hiány csökkentése már jövőre százmilliárdos, a ciklus végére pedig ezermilliárdos megtakarítást eredményez az államadósság kamatterhein. Az így felszabaduló forrásokat az egészségügybe, az oktatásba és a szociális szférába csatornázzák be.
A pénzügyminiszter közölte, hogy az Európai Unióval való megállapodás eredményeként az EU várhatóan eltörli a migrációs bírságot, ami önmagában évi 135 milliárd forintos megtakarítást jelent a költségvetésnek. Magyar hozzátette, hogy az európai csúcstalálkozó után is egyeztetéseket folytat az uniós migrációs bírság eltörléséről, célja a szigorú magyar határvédelem megőrzése mellett a napi 1 millió eurós büntetés megszűnése.
A miniszterelnök bejelentette az egyszámjegyű szja bevezetését, a minimálbérnél 2,5 millió ember adócsökkentését, a családi pótlék megduplázását, továbbá egy több mint 600 ezer embert érintő kétszámjegyű béremelést. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a költségvetést nem lehet olyan ígéretekre alapozni, amelyek mögött nincsen valódi fedezet.
Kármán András bemutatta a megörökölt költségvetési helyzetet: intézkedések nélkül 8,3 százalék lett volna a GDP-arányos hiány, de a kiadások visszavágásával és az uniós források felszabadításával idén 7,5 százalékra várható a deficit. Rámutatott, hogy az előző négyéves ciklusban a magyar GDP-növekedés mindössze 1,2 százalék volt, miközben Lengyelországban 9,5 százalékos, Horvátországban pedig 12,5 százalékos bővülést értek el. Kiemelte azt is, hogy 2008 óta sem a családi pótlék, sem a minimálnyugdíj összege nem emelkedett.
A pénzügyminiszter közölte, hogy 2027-ben 1616 milliárd forintnyi új beruházás indul el a felszabadított uniós forrásokból, és újra széles körben megnyitják a katás adózást. A költségvetési hiányt az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra szorítják le, aminek hatására csökkenésnek indul az államadósság. A minimálbér szintjén az adókulcs 15 százalékról 9 százalékra mérséklődik, ami béremelés nélkül is havi 20 ezer forinttal növeli a minimálbért keresők nettó jövedelmét.
2027-ben 670,7 milliárd forintot fordítanak ágazati béremelésekre, ami több mint 600 ezer embert érint. Emellett 10 milliárd forintos keret áll rendelkezésre az állami fenntartású egyetemek oktatói béreinek felzárkóztatására.
A családi adókedvezmény rendszere változatlan formában megmarad, miközben a családi pótlék összegét a kétszeresére emelik: egy gyermek esetén évente 146 ezer, két gyermeknél 320 ezer, három vagy több gyermeknél pedig 576 ezer forint többletforrást jelent. Az édesanyák adómentességénél havi bruttó 1 millió forintos jövedelmi plafont vezetnek be. A kétgyermekes anyák adómentességét 40 éves korig korlátozzák, míg a három vagy több gyermeket nevelőknél a kedvezmény a jövedelmi korlát alatt továbbra is élethosszig jár. A kormány számításai szerint 2027-ben közel egymillió család és 1,7 millió gyermek jár jobban.
A minimálnyugdíj 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik, a 120 és 146 ezer forint közötti nyugdíjaknál sávos emelést hajtanak végre. Emellett 10 százalékkal nő a megváltozott munkaképességűek ellátása, 20 százalékkal az árvaellátás minimuma, valamint megmarad a 13. és a 14. havi nyugdíj is. Elindul az 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezőknek szánt, 2030-ig kiépülő nyugdíjas SZÉP-kártya-rendszer.
Az egészségügyi kiadásokat 510 milliárd forinttal növelik, a forrásokat a kórházi étkeztetés javítására, a várólisták csökkentésére, új diagnosztikai eszközökre, valamint a drága gyógyszerek jobb elérhetőségére fordítják. A szociális ellátás kiadásai a GDP 3,8 százalékáról 4,3 százalékára nőnek, az ágazatban 17 százalékos nettó béremelés lesz, és 115 milliárd forinttal több jut a gyermekvédelemre.
A magas energiaárak ellenére a rezsicsökkentési rendszert teljes egészében megőrzik. A GDP-arányos államadósság a jelenlegi 77,5 százalékos szintről már 2027-ben csökkenésnek indul, a kormány célja, hogy 2030-ra az államháztartási hiányt 2,8 százalékra szorítsa le.
