A különböző adók és az infláció is felhajtották a bankszámladíjakat: Magyarország az EU élmezőnyében a drágulásban
Az elmúlt bő másfél évtizedben több olyan intézkedést vezettek be, amelyek a bankok adóterheit növelték. A bankadó, a különadó és a tranzakciós illeték is ezek közé tartozik. Ezek papíron a bankokat, pénzügyi szolgáltatókat sújtják, a gyakorlatban azonban a költségek jelentős részét az ügyfelek fizetik meg.
A pénzügyi szolgáltatások és a hazai számlacsomagok ára 2010 óta érdemben emelkedett. A harmonizált fogyasztói árindex adatai szerint a pénzügyi szolgáltatások ára Magyarországon több mint a 2,6-szorosára nőtt 2010-hez képest, míg az Európai Unióban átlagosan mintegy 1,5-szeresére emelkedett. A régiós országok közül Lengyelországban volt a második legnagyobb, 2,1-szeres a növekedés.
A Bankmonitor szakértői szerint a díjemelkedésekhez négy adóintézkedés járult hozzá érdemben. A bankadót 2010 nyarán vezették be, és gyorsan beépült a pénzügyi szolgáltatások árába. 2013 januárjától van tranzakciós illeték, amelyet szintén komolyabb banki díjemelés követett. 2013 augusztusában megemelték a tranzakciós illeték mértékét, ami szintén befolyásolta a díjszabást. 2024 második felében több lépésben módosították a tranzakciós illetéket, ezt az emelést azonban a bankok 2024-ben nem háríthatták át az ügyfeleikre, így az csak 2025 januárjától jelent meg a számladíjakban.
A durvább inflációs évek szintén megdobták a banki díjakat. 2023 tavaszán komolyabb díjemelés következett a 2022-es 14,5 százalékos átlagos éves áremelkedés miatt, 2024 tavaszán pedig a 2023-as 17,6 százalékos inflációt hárították át a bankok az ügyfeleikre. Jelenleg is zajlik egy jelentősebb áremelés: a bankok önkéntes díjstopot vezettek be, és 2025 tavasza és 2026. június 30. között nem emelték a számladíjakat, a határidő lejárta után azonban a nyár közepétől elkezdték megemelni a csomagok árát az elmaradt inflációkövető díjváltozások mértékével.
Volt olyan jogszabályi intézkedés is, amely mérsékelte a pénzügyi szolgáltatások árát. A jogszabályi ingyenes készpénzfelvételt 2014 februárjában vezették be, eredetileg havi két alkalommal lehetett készpénzt felvenni bármely hazai bankautomatából díjmentesen, összesen 150 ezer forint összegben, és ezzel a lehetőséggel a fogyasztók kizárólag egy bankszámlájuk kapcsán élhetnek. A díjmentes készpénzfelvétel 2026 februári megduplázása – a havi összeglimit 300 ezer forintra emelése – nem befolyásolta a pénzügyi szolgáltatások áremelkedését, mert 2026-ban havi egy belföldi, saját banki automatából történő 50 ezer forint összegű készpénzfelvétel díja jelenik meg az inflációs statisztikában, amely összeg eddig is a jogszabályi ingyenes küszöb alatt volt.
A számlaköltségeket a pénzintézetek nem módosíthatják tetszés szerint. Az üzletszabályzatukban jellemzően közzétett lista sorolja fel a díjemelés lehetséges okait. A legközismertebb ok a fogyasztói árindex, azaz az infláció: a bankok minden évben megemelhetik az előző éves átlagos áremelkedésnek megfelelően a számlaköltségeket, ezt jellemzően tavasszal teszik meg, idén azonban az önkéntes díjstop miatt ez a folyamat júliusban indult el. A listán jellemzően szerepel az adókörnyezet megváltozása és a jogi környezet módosulása is, így a bankok jellemzően átháríthatják az adóemeléseket, elsősorban azokat, amelyek közvetlenül egy adott tételhez köthetők, például a tranzakciós illetéket.
A hazai pénzügyi szolgáltatások nemzetközi összevetésben kiemelkedő mértékben drágultak, de a hazai áremelkedéshez képest is jelentős a különbség. 2010 és 2026 július között a hazai árak kicsivel több mint a kétszeresére nőttek: a KSH éves átlagos áremelkedéseit összegezve, majd az idei július végéig látott áremelkedéssel megnövelve 2,04-szeres áremelkedés adódik, ami elmarad a pénzügyi szolgáltatásoknál látott 2,62-szeres növekedéstől. A pénzügyi szolgáltatások, bankszámlák tehát nem kis részben a magas magyar infláció miatt drágultak gyorsabban, mint a régió más országaiban, ugyanakkor a banki szolgáltatások áremelkedése érdemben meghaladta a hazai infláció mértékét, és ez az extra áremelkedés nem kis mértékben az ebben az időszakban bevezetett adóknak tudható be.
A szakértők szerint a hazai lakossági bankszámlákat kettősség jellemzi. A pénzügyi szolgáltatások áremelkedésébe nem kis részben a bankszámlák díjváltozásai is közrejátszottak, ugyanakkor egyre szélesebb körben, több banknál jelennek meg egyre olcsóbb ajánlatok, így az általános drágulás mellett egyre többen tudják egyedileg mérsékelni a valós számlaköltségüket. Érdemes megnézni a júliusi, augusztusi számlakivonatot, abból kiderül, hogyan alakulnak a saját díjak, ezt követően pedig egy kalkulátor segítségével megtudható, hogy az egyes bankok csomagjaiért mennyit kellene fizetni a banki szokások mellett, így az is kiderülhet, hogy egy bankváltással vagy csomagmódosítással ki mennyit spórolna.
