Júniustól a bértranszparencia kötelezővé válik Magyarországon
A következő hónapokban jelentős változások várhatóak a bérek átláthatóságában az Európai Unió által bevezetett bértranszparencia szabályozásának köszönhetően. Kertész-Balázs Nikoletta, a Tax&Bell Hungary HR szakértője, és Kertész Gábor, adószakértő, részletesen bemutatták az új szabályozás körüli gyakori tévhiteket.
A bértranszparencia a legnagyobb hatású HR-változások egyike, amelyet az EU 2023/970 irányelve irányít. Bár a sürgető dátum 2026. június 7., a különféle kötelezettségek már a következő évben érvénybe lépnek, így a felkészülés elengedhetetlen minden munkáltató számára.
Mit jelent ez minden munkáltató számára?
A következők minden magyar munkáltatóra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy hány alkalmazottat foglalkoztatnak:
- Toborzási átláthatóság: A munkahelyi hirdetések során a jelentkezőknek előre kell tájékoztatniuk a kezdő bért vagy bérsávot.
- Tájékoztatási kötelezettség: A munkavállalók kérhetik a saját bérük és az összehasonlítható munkakörök átlagbérének nemenkénti adatait.
Az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek számára még több kötelezettség van érvényben, például az alkalmazottak számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni a díjazásokkal és béremelésekkel kapcsolatos információkat.
A nemek közötti bérkülönbség
Fontos határvonalat jelent, hogy a 100 fő feletti vállalkozásoknak 2031-től rendszeres bérkülönbség-jelentést kell készíteniük, 150 fő felett pedig már 2027 végén be kell nyújtani az első ilyen jelentést. A jelentésben figyelembe kell venni a nemek közötti bérkülönbséget is.
Amennyiben a bérkülönbség meghaladja az 5%-ot, és nincs objektív indok, a munkáltatónak közös bérértékelést kell végeznie a dolgozói képviselettel.
A jogszabály fő elvárásai
A központi törvény kiemeli az azonos munkáért járó azonos bér elvét, amely szerint:
- A férfi nem kaphat többet csupán azért, mert férfi.
- A nő nem kaphat kevesebbet csupán női mivolta miatt.
Ez a tilalom minden munkáltatóra vonatkozik, azonban a bérkülönbségek elfogadhatóak, ha objektív körülmények, például szakmai tapasztalat vagy képesítés állnak mögötte. Azonban ezt a munkáltatónak be kell bizonyítania.
Mit jelent a bértranszparencia ténylegesen?
Bár a „bértranszparencia” kifejezés sokakat arra ösztönöz, hogy a munkáltatók minden adatot nyilvánosságra kötelesek tenni, a valóságban a kötelezettségi kör szűkebb. A munkáltatók nem kötelesek közzétenni a teljes bérstruktúrát vagy az egyes munkavállalók béradatait nyilvánosan.
A munkavállalók kérhetnek bizonyos információkat, de ezek nem kerülnek nyilvánosságra; a tájékoztatás kontrolláltan történik a belső kommunikáció keretein belül.
Az álláshirdetésekben viszont az előre meghatározott bérsávok feltüntetése kötelezővé válik, ez azonban nem jelenti a teljes bérpolitika publikálását. A bérkülönbségek állami hatóságok számára benyújtott jelentései szintén nem nyilvános adatbázisként fognak megjelenni.
Összességében a bértranszparencia felszínre hozza a bérkülönbségeket és egyenlőség kérdését, miközben keretet ad a munkáltatói és munkavállalói visszajelzéseknek, lehetővé téve a fejlődést és a tisztességes bánásmódot a munka világában.
