Megborult a magyar nyugdíjkassza, a kormánynak kell aládúcolni
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) idén rekordösszegű, 6170 milliárd forintos költségvetést irányzott elő gazdaságfejlesztésre, míg a nyugdíjbiztosítási alapról szóló februári adatok szerint 6996 milliárd forintra rúg az a keret, amelyet a kormány nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra szán. Ez a szám azonban nem tükrözi a teljes kifizetett összeget, hiszen az NGM nyilatkozata alapján a nyugdíjkifizetések továbbra is komoly nyomást gyakorolnak az államháztartásra.
2020-ban a Nyugdíjbiztosítási Alapban mindössze 3651,9 milliárd forint volt, de az előrejelzések szerint ez az összeg 2026-ra már több mint 3300 milliárd forinttal nőtt. Az államháztartási mérlegből egyértelművé vált, hogy az első két hónapban jelentős kiadások terhelték a költségvetést a nyugdíjak miatt. A február végéig kifizetett nyugellátások és nyugdíjszerű ellátások összege 1922,4 milliárd forintra rúgott, míg gyógyító és megelőző ellátásokra csak 537,1 milliárd forintot fordított az állam. A nyugdíjak kiadásai saját jogú nyugellátási költségei 1749,7 milliárd forintra emelkedtek, ami 17,3%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A kiadások drámai növekedésének okai között szerepel a 13. havi nyugdíjra fordított 533,2 milliárd forintos költség, amely 41,5 milliárd forintos emelkedést mutat az előző évhez viszonyítva. Továbbá, a 14. havi nyugdíj bevezetésével jogosultak februárban egyheti ellátást, azaz a havi összeg negyedét kapták, ami 133,3 milliárd forintos további kifizetésnek felel meg. A 2025 novemberében végrehajtott 1,6%-os kiegészítő emelés és a következő év januárjában életbe lépő 3,6%-os inflációkövető nyugdíjemelés is hozzájárult a költségek növekedéséhez.
A munkáltatói és munkavállalói befizetések, amelyeket az adóköteles jövedelmek és a járulékköteles bértömeg növekedése kedvezően érintett, a kiadások fedezetéül szolgálnak. A szociális hozzájárulási adóból 555,6 milliárd forint, a társadalombiztosítási járulékból pedig 566,3 milliárd forint folyt be, mindkettő jelentős növekedést mutatva az előző évhez képest. Érdekesség, hogy a szociális hozzájárulási adó bevételeinek 82,81%-a, míg a társadalombiztosítási járulék bevételeinek 54%-a illeti meg közvetlenül a Nyugdíjbiztosítási Alapot.
Ám a befizetések ellenére a Nyugdíjbiztosítási Alap fenntartásához továbbra is szükséges a központi költségvetés támogatása. A 2026-os elképzelések szerint az állam 626 milliárd forinttal, amely a tavalyi évhez képest 61,5 milliárd forinttal magasabb, kívánja alátámasztani a kasszát. Az államkincstár csak februárban 531,7 milliárd forintot utalt át a 13. havi nyugdíjak fedezetére, míg a 14. havi nyugdíjhoz az állam nem biztosít külön forrást; ennek biztosítása a törvényekben előírt túlteljesítés révén történik.
