A Financial Times elemzése: A NER oligarchái és a közbeszerzések
A Financial Times legújabb elemzése révén a közbeszerzések világába nyerünk betekintést, ahol a lap 350 ezer magyar közbeszerzést vizsgált meg. Az elemzés nyomán 13, Orbán Viktorhoz közel álló oligarchát azonosítottak, akik a legnagyobb hasznot húzták a pályázatokból. Az adatok szerint az Orbán-kormány regnálása alatt a közbeszerzési keretek 14 százalékát ezen oligarchák 42 vállalata nyerte el, míg a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése előtti időszakban ez az arány mindössze 1 százalék volt.
2010-től kezdődően ezek az oligarchák összesen több mint 28 milliárd eurót nyertek el az állami pályázatok során, ami évente átlagosan 1,8 milliárd eurót jelent. A Fidesz hatalomra kerülése előtt eltelt öt évben mindössze 608 millió eurót sikerült összegyűjteniük, tehát az állami közbeszerzésekre pályázóik száma gyökeresen megváltozott a politikai váltás után.
Tóth János István közgazdász, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója a kleptokrácia fogalmát használta Orbán rendszere leírására, hangsúlyozva, hogy a jogállamiság hiányát kihasználva közpénzeket vonnak el a társadalomtól. Az FT elemzése ugyanazt a módszertanát követi, mint Tóth tanulmányában, és azon szereplőket azonosítja, akikkel Orbán közvetlen kapcsolatban áll.
Mészáros Lőrinc kiemelkedő szerepe
Az elemzésben kiemelt szereplő Mészáros Lőrinc, Orbán gyermekkori barátja, aki a hatalmas állami építőipari szerződések révén vált Magyarország leggazdagabb emberévé. Mészáros mellett az üzleti partnerei, köztük Szíjj László, a Duna Aszfalt alapítója is szerepelnek a kedvezményezettek listáján.
A politikai kapcsolatok fontos szerepet játszottak a sikeres pályázatokban, amelyeket sok esetben újonnan alapított vagy alvó cégek nyertek el. Az adatok azt mutatják, hogy a sikeres pályázatok gyakran azoknak a vállalatoknak a kezébe kerülnek, amelyek az oligarchák szoros köréhez tartoznak.
Az EU-finanszírozás és a közbeszerzési arányok
A 13 oligarchához kötődő vállalatok 2010 óta 12 milliárd eurónál is több uniós finanszírozású szerződést nyertek. Érdekes megfigyelni, hogy 700 millió eurót pl. éppen az EU forrásainak befagyasztása után szereztek. Az elemzés rámutat arra, hogy a szerződések értéke folyamatosan emelkedik, függetlenül az EU által alkalmazott szankcióktól.
Tóth János István megjegyzi, hogy az oligarchák pánikba estek, és az utolsó pillanatban igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. A politikai előnyöket folyamatosan kihasználva a 2010 áprilisa és 2023 között megszerzett közbeszerzési szerződések 45 százalékát egyetlen ajánlatot tartalmazó pályázatok révén nyerték el, a jövőbeli választásokra gondolva pedig ez az arány 69 százalékra emelkedhet.
Összegzésképpen megállapítható, hogy a NER oligarchái kiemelkedő szereplőivé váltak a közbeszerzéseknek, jelentős hatással az állami források elosztására és az ország politikai-gazdasági struktúrájára.
