Adózás Magyarországon: A Lakosság Terhei és a Vállalkozások Hozzájárulása
Magyarország adózásának egyik legmarkánsabb jellemzője, hogy a lakosság lényegesen magasabb adóterhekkel számol, mint a vállalkozások. Az áfa, mint a költségvetés legfontosabb bevételi forrása, dominálja az ország adórendszerét. Az Eurostat adatai szerint az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon jelenleg elmarad az EU átlagától, amely 40% körül mozog. Azonban a különbség csökkenő tendenciát mutat.
A jövő évi költségvetés alapján a Magyarországon előre jelzett adóbevételek között a 39 546 milliárd forintos bevételi keretből körülbelül 20 000 milliárd forint származhat adókból, ami a bevételek 51%-át képezi. Ezen belül a fogyasztási adók, főként az áfa és a jövedéki adók, túlnyomó részesedéssel bírnak, meghaladva az 55%-ot. Miközben a vállalkozások adószintje folyamatosan alacsony, hiszen a teljes adóbevételnek csupán 10%-át hozzák, a lakosság nagyobb része kénytelen viselni a költségeket.
A Niveus által készített elemzés rávilágít, hogy a tervezet alapján a legjelentősebb adóbevételt az általános forgalmi adóból várják, amely 2026-ban körülbelül 8793 milliárd forintra rúg. Ezt követi a személyi jövedelemadó, amelyből a költségvetés 4837 milliárd forintra számít, míg a harmadik legnagyobb bevételi forrást a jövedéki adó képezi, 1796 milliárd forinttal.
Ezzel szemben a vállalkozások által fizetett adók összege csupán 2192 milliárd forintot tesz ki, amely jóval elmarad a lakosság által befizetett adóktól. Ezen belül a társasági adó hozama 1258 milliárd forint, míg a kiskereskedelmi és kisvállalati adók körülbelül 300 milliárd forintot tesznek ki. Az adók aránya a teljes költségvetési bevételhez viszonyítva nem éri el a 6%-ot, ami elsősorban a kedvező adózási feltételeknek tudható be.
A nemzetközi színtéren Magyarország adórendszere az áfa kiemelkedő szerepével bír, hiszen a fogyasztási adókon alapuló gazdaságpolitika hatásainak köszönhetően magas az áfa aránya. Például Írországban a személyi jövedelemadó és a társasági adó jelentősebb részesedéssel bírnak az állami bevételek között, míg Németországban a szociális hozzájárulások szerepe dominál.
A közép-kelet-európai régióban Lengyelország adóbevételeinek GDP-aránya magasabb Magyarországénál, ami a szigorúbb adóbeszedési rendszereknek és a munkát terhelő adók magasabb mértékének hirdetett következménye. Szlovákia és Csehország szintén az EU-átlag alatt teljesítenek, ám az adónemek eltérő megoszlása országonként változó karaktert mutat.
