Minden lakossági hitelfelvételt szigorítottak a bankok 2026-ban
A 2026-os év új irányt mutat a lakossági hitelezés terén, ugyanis a jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) szerepe felértékelődik a banki gyakorlatban. Az új szabályok bevezetése óta a hitelbírálatok folyamata már megmutatja a jövedelemarányos megterhelés fontosságát, amelyet a Világgazdaság is hangsúlyozott. Az év elején életbe lépett előírások szerint a bankoknak a hiteligénylők esetében már viszonylag alacsony hitelösszegnél is kötelezően vizsgálniuk kell a JTM-mutatót, és ez a gyakorlat az államilag támogatott konstrukciókra is vonatkozik.
Az új JTM szabályozás célja, hogy kordában tartsa a háztartások eladósodási mértékét, elkerülve a 2008-as gazdasági válság tanulságait. A Magyar Nemzeti Bank által bevezetett adósságfékrendszer részeként a JTM meghatározza, hogy az adós havi nettó jövedelme alapján mekkora törlesztőrészletet vállalhat magára.
JTM vizsgálat kötelező határértékei 2026-tól
2026-tól a legfontosabb változás az, hogy minden 550 ezer forintot meghaladó hitelösszeg esetén kötelező a JTM vizsgálat. Ez a bankok számára azt jelenti, hogy a hitelbírálat során figyelembe kell venniük a jövedelemarányos terhelési mutatót, függetlenül attól, hogy az ügyfél államilag támogatott hitelt igényel-e. Ezen szabályok a babaváró hitelre, a CSOK hitelre és az Otthon Start lakáshitelére is vonatkoznak.
A magánszemélyek által felvehető max. törlesztőrészlet két alapvető tényezőtől függ: a hiteligénylő nettó jövedelmétől, valamint a felvett hitel kamatperiódusától. Általában elmondható, hogy minél hosszabb időre rögzített és kiszámítható a kamat, annál nagyobb arányban terhelhetők a jövedelmek.
Az új törlesztési határok részletezése
A szabályozás szerint:
- 800 ezer forint alatti nettó jövedelemmel a havi törlesztés legfeljebb a jövedelem 50%-át teheti ki,
- 800 ezer forint feletti nettó jövedelem esetén a felső határt 60%-ra emelik.
A JTM számításánál minden meglévő hitel terheli a jövedelmet, így a bankok az új kölcsön igénylésekor is figyelembe veszik a már futó törlesztőrészleteket. Akár hitelkártya-, akár folyószámla-hitelkeretet vizsgálnak, a szerződésben szereplő keret 5%-a fix havi terheletként jelenik meg a JTM számításában.
Mit számítanak bele a jövedelembe?
A JTM-be csak hivatalos, klasszikus és rendszeres jövedelmeket veszik figyelembe, és a bankok megkülönböztetnek elsődleges és másodlagos jövedelmeket. A babaváró hitelt kizárólag házaspárok igényelhetik, ezért a bankok mindkét fél jövedelmét és adósságait vizsgálják, függetlenül attól, hogy azok ki nevéhez tartoznak. A CSOK hitel fix kamatozású, így itt is érvényes a 50–60%-os JTM-határ.
Közösségi igénylés esetén a házaspár jövedelmei és tartozásai összeadódnak, míg egyéni igénylésnél csak a konkrét személy adatai érvényesek.
