Rezsistop: Mészáros Lőrinc is a kormány célkeresztjében
2026 januárjában az állam várhatóan valamilyen formában átvállalja a lakosság megnövekedett energiaköltségeit, amelyek különösen a téli hideg miatt nőttek meg drámaian. A kormány bejelentette, hogy a rezsiszámlákra nehezedő pluszterheket a jól prosperáló energiakereskedők is viselhetik. Ez a szektor azonban már most is jelentős adókkal és díjakkal sújtott, amelyek beépülnek a végfogyasztói árakba. Különösen a Szijjártó Péter által 2022-ben kötött, kiemelkedően drága orosz gázvásárlási ügylet költségei terhelik a fogyasztókat.
A januári hideg következtében a lakossági fűtésszámlák drasztikusan megugrottak, ami Orbán Viktor kormányfőt január 21-én az állami beavatkozás szükségességére ösztönözte. A helyzet különösen súlyosbodott, mivel a 2022-es kormánydöntés megalapozta a drága rezsiköltségeket, amikor is a kabinet az energia-válságra hivatkozva a gáz árát jelentősen megemelte. A lakossági fogyasztók, akik túllépik az évi 1729 köbméteres limitet, a piaci ár közel hétszeresét fizetik.
A kormányzati érvelés szerint ez az árképzés a túlfogyasztók számára a piaci költségeket tükrözi, ami azonban nem felel meg a valós piaci helyzetnek. Az árak tükrözik a korábbi orosz nyomásgyakorlás következményeit, így a fogyasztók egy árrobbanást szenvednek el, amely a szabadpiaci áraktól végletesen eltávolodott. A jelenlegi gázár, amely körülbelül 747 forint köbméterenként, a valós piaci árakhoz képest jelentősen eltér, hiszen az európai tőzsdéken a gáz ára jelenleg csak 40 euró körül mozog.
Ezért a lakossági fogyasztók, akik meghaladják az átlagfogyasztás szintjét, valójában a tényleges piaci ár közel négyszeresét kénytelenek megfizetni. A helyzet sürgős beavatkozást tesz szükségessé, hiszen a kormány intézkedései közvetlen hatással vannak a lakosság életminőségére és gazdasági helyzetére.
Az állami segítség ellenére a jövőbeni rezsiemelkedések kihatással lesznek a háztartások költségvetésére, ezért érdemes figyelemmel kísérni a kormány döntéseit és a piaci mozgásokat.
