A Költségvetési Tanács figyelmeztetése a 2027-es megszorításokra
A Költségvetési Tanács új elemzése szerint Magyarország pénzügyi helyzete aggasztó kilátások elé néz. Az Európai Bizottság a jövő tavaszi előrejelzési fordulóban javasolhatja a túlzottdeficit-eljárás szigorítását, amennyiben a 2025-ös adatok és a 2026-os költségvetési folyamatok azt indokolják. Jelenleg az ország túlzottdeficit-eljárás alatt áll, amely elsősorban fokozott uniós monitorozást von maga után.
A Költségvetési Tanács figyelmeztet arra, hogy a folyamat további kötelezettségekkel járhat és szélsőséges esetben pénzügyi szankciókhoz is vezethet. Ez nemcsak a költségvetési helyzetet súlyosbítaná, hanem rontaná az ország megítélését is a pénzpiacokon, növelve a kockázati felárat, ami a forint gyengülésében és az állampapír-hozamok emelkedésében nyilvánulhat meg.
Európai Uniós követelmények és Magyarország védelmi kiadásai
A koronavírus utáni időszakban átalakult uniós költségvetési szabályok szerint már nem csupán a GDP-arányos hiány mértéke a mérvadó. Az eljárás középpontjában a nettó elsődleges kiadások alakulása áll. Az EU folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a tagállamok mennyivel növelik kiadásaikat évről évre, és az elvárt pálya megfelelősége rendkívül fontos. Magyarországnak februárban egy olyan középtávú költségvetési-strukturális tervet kell bemutatnia, amely csökkenti a hiányt a GDP 3 százaléka alá, ugyanakkor fenntartható módon kezeli az államadósságot.
A kormány egy saját kérésére biztosított rugalmasság keretein belül a védelmi kiadások növekedésére hivatkozva 2025 és 2028 között évi legfeljebb a GDP 1,5 százalékával túllépheti az eredeti kiadási limiteket. Ez a lehetőség azonban nem változtat azon a tényen, hogy az éves és kumulált kiadási limitek szigorúan érvényesek.
A jövő kihívásai: kiigazítást sürget a Tanács
A Költségvetési Tanács elemzése rámutat, hogy a kormány 2025-re és 2026-ra kitűzött hiánycélnak a GDP 5 százalékához közeli szinten kellene maradnia, ami mögött jelentős kiadásnövekedés húzódik meg. Mindez arra figyelmeztet, hogy a kormány eddigi kommunikációja nem volt eléggé átlátható a költségvetési tervek részleteit illetően, így a bejelentett intézkedések hatása 2025-re még csak a GDP 0,4 százaléka lehet, 2026-ra viszont már 2,2 százalékra nőhet.
Ennek következményeként a nettó kiadások kumulált növekedése 2026 végére a GDP-arányos 0,8 százalékra emelkedhet, miközben az uniós korrekciós pálya engedélyezett költségvetési túllépése 0,6 százalék. Ha a gazdaság nem teljesít a várt módon, akkor 2027-re elkerülhetetlenné válhat a pályakorrekció, amelynek keretein belül a kormányzati szektor elsődleges egyenlegének mintegy 1,7 százalékponttal kellene javulnia a GDP-arányos mérések szerint.
Nehezedő körülmények a bevételek oldalán
Az adóbevételek mögötti problémák is kiemelkedőek. A foglalkoztatás növekedésének demográfiai okai miatt járulékos növekedés nem várható, a bérnövekedés üteme pedig lassulhat, miközben az eddig elfogadott szja-kedvezmények és mentességek évente több százmilliárd forint elengedését jelentik. A következő években így a további adócsökkentés csak új bevételek bevezetésével vagy más kiadások mérséklésével lehetséges.
A Költségvetési Tanács egyértelműen kifogásolja, hogy a 2027-2028-as időszakban az állami kiadások GDP-arányos mértékét csökkenteni kell, ami reálisan megszorításokat feltételez. A tavalyi és az azt megelőző időszakok fiskális politikája egy világos irányvonalat hirdetett, de a valóság rávilágít a költségvetés ésszerűsítésének sürgősségére.
