Pénzmosással Vádolják az MVM-et
Ivan Ninić, egy szerb ügyvéd, nyilvánosan felszólította Magyar Pétert, hogy hajtsa végre választási ígéreteit, és kezdeményezze az MVM Zrt. és a szerb Južna Bačka közötti tranzakciók vizsgálatát. Ninić mindezt a korrupcióellenes politikájának részeként tette, és azt is megjegyezte, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) bevonására lenne szükség az ügy felderítéséhez.
A magyar állami MVM Zrt. tavaly nyáron bejelentette, hogy többségi tulajdonhoz jutott a szerb Maneks Csoport két leányvállalatában: az Energotehnika – Južna Bačka és az Elektromontaža cégekben, amelyek elektromos és telekommunikációs rendszerek kiépítésével foglalkoznak. Az ügy különös figyelmet kapott a szerb sajtó részéről, ahol említették, hogy Dragoljub Zbiljić, a Maneks Csoport tulajdonosa, közeli kapcsolatban áll Aleksandar Vučić Szerb Haladó Pártjával (SNS). Zbiljić a kormány hatalomra kerülése óta Szerbia egyik leggazdagabb vállalkozója lett, és rendszeresen kapcsolatba kerül az ország alvilágának ismert alakjaival.
A szerb sajtó riportjai szerint az üzlet megkötése jelentős mértékben erősítette Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić közötti szoros kapcsolatot is. Ivan Ninić a Szabad Magyar Szó beszámolója alapján arra figyelmeztetett, hogy a magyar állami MVM túl magas árat fizetett a Južna Bačka részesedéséért, ami pénzmosás gyanúját vetette fel. Kifejtette, hogy a többlettőke, amely a valós és a felfújt érték közötti különbséget jelenti, nem a vállalatnál marad, hanem különböző offshore zónákba vagy kapcsolt személyekhez kerülhet.
Ninić arra figyelmeztetett, hogy a költségek és a politikai üzletek összefonódása miatt a magyar állampolgárok pénze könnyen „tisztára mosható” egy szerb cégen keresztül, ezáltal politikai műveletekhez használva fel azt. Az ügyvéd hozzátette, hogy az egész felvásárlási folyamat átláthatatlan volt, ami újabb bizonyítéka a „pénzszivattyúzásnak”.
Az MVM Zrt. a Telex megkeresésére reagálva közölte, hogy a cégértékelést független nemzetközi tanácsadó cégek bevonásával hajtották végre, és hangsúlyozták, hogy a folyamat során a piaci benchmarkokat és az értékelési módszertant követték, figyelembe véve a cégek jelenlegi és jövőbeli eredménytermelő képességét.
