Új fordulat a devizahitelesek ügyében
A Kúria nemrégiben jogegységi határozatot hozott a devizahiteles szerződések ügyében, mely jelentős hatással lehet a kölcsönszerződésekre. Az uniós jogszabályokkal összhangban a bíróság kimondta, hogy ha a kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés árfolyamkockázata tisztességtelen, akkor az érvénytelenné nyilvánítás esetén nincs helye a szerződés újbóli érvényessé nyilvánításának, kivéve, ha azt az adós saját kérésére teszi.
Az EUB és a Kúria ítélete közötti ellentmondások
Az Európai Unió Bírósága (EUB) korábban fogalmazott meg egy döntést, amely az adósok szempontjából kulcsfontosságú volt, ugyanis az adósoknak visszajár minden pénz, amit a folyósított kölcsön összegén túl befizettek. Ezzel szemben a Kúria késedelemről szóló rendelkezése ellentmondásos: míg az EUB kimondta, hogy a követelések után a hitelező nem tarthat igényt késedelmi kamatra, a Kúria megítélése szerint a bankoknak járhat a késedelmi kamat az adósoktól.
Miért fontos az árfolyamrés kérdése?
A kereskedelmi gyakorlatban a devizahiteles szerződések gyakran tisztességtelen árfolyamrés alkalmazásával bírnak. Az árfolyamrés a vételi és eladási árfolyam közötti különbség, és valódi problémát jelentett a hitelezők és adósok közti viszonyban. A Kúria döntése nem válaszolt a minden szerződést érintő árfolyamrés tisztességtelenségének kérdésére, amely már eddig is nagy vitákat generált a pénzügyi szektorban.
Az elmaradt kártérítés
Az ügyvéd véleménye szerint súlyos hiányosság, hogy a Kúria nem vizsgálta meg a kártérítési felelősség kérdését, amelyet az EUB korábban már részletesen taglalt. Ennek több tucat adós kártalanítása is múlik azon, hogy a Kúria foglalkozik-e a perújítási lehetőségekkel, ami kifejezetten fontos lenne azok számára, akik a korábbi döntések miatt jelentős károkat szenvedtek el.
Az OTP reagálása
Az OTP Bank a határozat után közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a Kúria döntése nem vonatkozik az összes devizaalapú kölcsönszerződésre, csupán azokra az esetekre, ahol a bank nem nyújtott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázatról. Ez a megközelítés részben tisztázza a bank felelősségét a korábbi joggyakorlat kapcsán.
Következtetés
A Kúria új döntése hosszabb távon komoly hatással lehet a devizahitelesek ügyére és a pénzügyi piacon való navigációra. Az adósok helyzete továbbra is kérdéseket vet fel, így a figyelem a következő jogi lépésekre és a potenciális jogorvoslati lehetőségekre összpontosul.
