Az Állami Számvevőszék a Fidesz kampányköltései ellenőrzése során az NKA-s forrásokat is vizsgálja
Az Állami Számvevőszék a leghatározottabban visszautasítja a miniszterelnöknek a számvevőszékkel kapcsolatban tett állításait – közölte a szervezet. A testület azt követően adott ki közleményt, hogy a kormányfő a Facebookon arról írt, hogy az Állami Számvevőszék a Fidesz milliárdos, tiltott pártfinanszírozási botrányáról hallgat, és fedezi a korrupt Fidesz-frakciót.
Az Állami Számvevőszék hangsúlyozta, hogy független alkotmányos szervként az ellenőrzéseit a törvényeknek megfelelően végzi, nem pedig a miniszterelnök Facebookon adott utasításai szerint. A közlemény szerint a kampány finanszírozásának vizsgálatát a számvevőszék az országgyűlési választások napjától számított egy éven belül végzi el. A vizsgálat tervezetten zajlik, minden érintett párttól, így a Fidesztől és a Tisza Párttól is történtek adatbekérések.
A vizsgálat minden olyan körülményre kiterjed, amely a kampány finanszírozása szempontjából jelentőséggel bírhat, így a sajtóban NKA-ügyként elhíresült támogatások is e vizsgálat körébe tartoznak.
Az Állami Számvevőszék arra is felhívta a figyelmet, hogy a szervezet – Windisch László elnök hivatalba lépését követően – haladéktalanul megkezdte az MNB és alapítványának vizsgálatát, 2025 januárjában feljelentést tett az ügyészségen, majd 2025 márciusában publikálta jelentéseit. Az MNB-ügyeket vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság munkáját a számvevőszék a teljes vizsgálati iratanyag – 60 gigabájt, 40 ezer dokumentum, több százezer oldal – átadásával segítette.
A Nemzeti Kulturális Alapon keresztül kiutalt támogatás miatt őrizetbe vették Hankó Balázs volt kulturális minisztert. A botrány tavasszal robbant ki, miután kiderült, hogy a választás előtt az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma több mint 17 milliárd forintnyi támogatást osztott ki. A főügyészség gyanúja szerint a testület a hatáskörét túllépve, a törvényi előírásokat és a szabályzatokat megszegve döntött a pénzekről: a volt miniszter és társai a politikai szempontú, választókerületi lefedettség szerinti elosztás érdekében olyan eljárásrendet alakítottak ki, melyben végül ők döntöttek a pénzről, nem az ideiglenes kollégiumok.
