Hátat fordítottak a NER-cégeknek a Budapesti Értéktőzsde befektetői
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) legfőbb mutatója, a BUX-index az idei évben jelentős emelkedést mutatott, hiszen 14,5%-kal növekedett 125.831 pontig. Ezzel szemben a NER-közeliek részvényei, amelyek Orbán Viktor kormányzása alatt emelkedtek, alulteljesítettek, ami rávilágít a politikai helyzet által generált bizonytalanságokra.
A politikai események, különösen a 2026 áprilisi parlamenti választások megközelítése, a tőzsdére gyakorolt hatásokat egyre inkább felerősítik. A tőzsdei befektetők hozzákötik a választási várakozásokhoz a piac mozgásait, és bár az indexek jelentős növekedést mutatnak, a NER-es cégek – mint például Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségei – elmaradtak a piaci átlagtól.
A BUX-index növekedése 2026-ban a következőképpen alakult a legnagyobb forgalmú papírok esetében: az OTP részvényei 14, a Mol 20, a Richter Gedeon 19, míg a Magyar Telekom 11%-os növekedést mutattak. Ezek a cégek a BUX-index legnagyobb súlyú összetevői, összesen több mint 90%-át adják az indexnek. Ezen papírok tendenciája éles ellentétben áll a NER-hez köthető cégek teljesítményével, amely a következőképpen alakult: Opus Global –2%, 4iG –11%, MBH –13%, és Gránit Bank –4%.
A Budapesti Értéktőzsde tőzsdei aktivitása és a NER-es cégek teljesítménye között feszültség figyelhető meg. Az Opus Global, az MBH, a 4iG és a Gránit Bank Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Jászai Gellért érdekeltségei, melyekhez csatlakozva a NER-es cégek dominálni látszanak a magyar piacon. Az MBH, noha még nem része a BUX-indexnek, közel ezermilliárd forintos kapitalizációval rendelkezik.
Ezek a pénzügyi mutatók és a politikai kontextus arra utalnak, hogy a befektetők egyfajta bizonytalanságot éreznek a 2026-os választások miatt, ami valószínűleg befolyásolja a tőzsdére vonatkozó jövőbeli terveiket. A helyzetet a Telex cikkében részletezték, értékelve a befektetők hangulatát és a tőzsdén kialakuló trendeket.
