Orbán Viktor és az osztrák utolérés ígérete
2017 szeptemberében Orbán Viktor miniszterelnök ambiciózus célt tűzött ki: azt ígérte, hogy Magyarország 2030-ra gazdasági fejlettségben utolérheti Ausztriát. Azóta eltelt időszakban azonban a helyzet érdemben nem változott, és a kormány által hirdetett célok elérhetősége egyre inkább kétségessé vált.
Fékeződő fejlődés
A legfrissebb elemzések arra figyelmeztetnek, hogy Magyarország fejlettségi szintje a közeljövőben sem éri el az uniós átlag 85-90 százalékát. A GKI Gazdaságkutató 2023-as elemzésében megállapította, hogy még tartósan gyorsabb növekedés mellett is nagyon nehéz lenne ledolgozni a jelentős hátrányokat az osztrák gazdasággal szemben, mind a termelékenység, mind a jövedelmek terén.
Gazdasági adatok tükrében
2016-ban a magyar egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az uniós átlag 61%-át tette ki, ami 2024-re várhatóan 70%-ra emelkedik. Ezzel szemben az osztrák átlag jövőre 113%-ra nő, így a teki közötti különbség továbbra is szembetűnő marad. Szakértők kiszámolták, hogy a jelenlegi ütem mellett körülbelül 40 évre van szükség a teljesítménybeli felzárkózáshoz. Hasonlóan kedvezőtlen a bérhelyzet is: míg 2016-ban a magyar nettó mediánjövedelem 4768 euró volt, 2024-re 8488 euróra emelkedik. Ezzel szemben az osztrák bérek 23 694 euróról 33 210 euróra nőnek.
A célok átfogalmazása
2023-ra Orbán Viktor már módosította eredeti célkitűzését, miszerint Magyarország elérheti az osztráknál alacsonyabb uniós fejlettségi szintet. Az új cél a 85-90%-os szint elérése. Az elérhetőség viszont továbbra is kérdéses marad, mivel a gazdasági felzárkózás üteme az utóbbi időszakban visszaesett.
Összegzés és jövőbeli kilátások
Az eddigi gazdasági teljesítmény és a jövedelmek növekedése egyértelműen arra utal, hogy a kormány által megfogalmazott ígéret megvalósítása egyre lehetetlenebb feladattá válik. A szakértők szerint a bérfelzárkózás is egy évtizedekre kiterjedő folyamat, amelyre megközelítőleg 45 év szükséges. A helyzet figyelmen kívül hagyása vagy túlértékelése nemcsak a kormányzás szempontjából problémás, hanem a társadalmi elégedetlenség fokozódásához is vezethet.
