Nagy a baj az aranyszínű sárgaság miatt: teljességgel eltűnhet a kistermelői borkészítés
A szőlő aranyszínű sárgasága, illetve a mögötte álló fitoplazmás betegség komoly válságot jelent Magyarország szőlőtermelésében. A szakértők egyetértenek abban, hogy ez a probléma nem csupán ideiglenes, hiszen a jövőbeni megoldásokhoz való alkalmazkodás elkerülhetetlen. Az érintett szőlőtőkék gyógyítása lehetetlen, így a cél a járvány által okozott károk gazdaságilag elviselhető szintre csökkentése, hiszen a betegség már a dél-dunántúli területek többségét sújtja.
A fitoplazma-járvány terjedése az európai szőlőtermesztést alapjaiban változtathatja meg, hasonlóan a filoxéra-járványhoz. Az idén a védekezést fokozni fogják, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a betegség kezelésében kulcsszerepet kaphatott a tavaly év végi kormányrendeletnek köszönhetően.
Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége elnöke hangsúlyozta, hogy a legnagyobb félreértés a szőlőbetegséggel kapcsolatban az, hogy csak a látszat alapján tételezhető fel a fertőzés. A laborvizsgálatok elengedhetetlenek, hiszen a kórokozó eltávolítása szinte lehetetlen. Ha a szőlőtőke egyszer megfertőződik, az egész életében beteg marad. Így a védekezés nem a gyógyításra, hanem a terjedés megfékezésére irányul, amely sok esetben a fertőzött ültetvények kivágásával jár.
Fontos megjegyezni, hogy a szőlőkabóca a fertőzés fő hordozója, és életfeltételei a klímaváltozás következtében egyre kedvezőbbé válnak. A problémát fokozza az is, hogy a fertőzés nemcsak a művelt területeken, hanem magánkertekben és elhanyagolt szőlőkben is terjed.
A tavaly év végén bevezetett kormányhatározat szerint a hegyközségek kulcsszerepet fognak játszani a járvány elleni védekezésben. Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnökségi tagja beszélt arról, hogy a védekezés négy alappillérre támaszkodik, de a részletek még kidolgozás alatt állnak.
