Március 1-től jelentős változások az ingatlanvásárlásban és hitelezésben
2026. március 1-től bevezetésre kerül a „társasházi építményi jog”, amely forradalmasíthatja az épülő lakások vásárlói számára a hitelhez jutás lehetőségét. Az új jogszabály értelmében a vevők már az építkezés folyamatában, egy földhivatali bejegyzéssel rendelkező, vagyoni értékű jogot szerezhetnek, amely potenciálisan hitelfedezetként is szolgálhat. Ezzel lehetőséget teremtene a piaci és támogatott lakáshitelek korábbi igénybevételére, például az Otthon Start program keretein belül, még a lakás elkészülte előtt.
A money.hu piaci elemzése rávilágít, hogy noha az új jogszabály elvi szinten mohó lehetőségeket kínál, a gyakorlatban a hazai bankok késlekedhetnek az új rendszer finanszírozásának bevezetésével. Jelenleg a bankok és a Magyar Bankszövetség között folynak az egyeztetések, hogy a pénzintézetek megfelelő felkészülést végezzenek.
A hagyományos hitelkeretek esetében a vevők többféle módon köthetnek adásvételi szerződést, mint például a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó jogok kikötésével vagy a jövőbeli épületre vonatkozó vevői joggal. Az utóbbit olyan ingatlanok esetében alkalmazzák, amelyek még nem nyerték el a használatba vételi engedélyt, és a jelenlegi gyakorlat szerint több bank, köztük a CIB, Erste, K&H, OTP, Raiffeisen Bank és UniCredit már elfogadja ezt a formát. Azonban fontos megjegyezni, hogy a folyósítás általában csak a használatba vételi engedély megszerzését követően történik meg.
Az új jogszabály célja, hogy megszüntesse ezt a korlátot, lehetővé téve a pénzfolyósítást már az építkezés alatt, ezáltal segítve a vásárlókat. Garam Dániel, a money.hu szakértője, hangsúlyozta, hogy a vevők és a beruházók már készen állnak az új berendezkedésre, ám a banki oldal jelenleg még keresi az optimális megoldásokat, és egységes iránymutatásra vár.
Az új finanszírozási rendszer bevezetése viszont számos kérdést vet fel. Például nem világos, hogy a törlesztést mikor kezdik el a vevők, amennyiben a bank már az építkezés alatt folyósítja a hitelt. Ha a törlesztést azonnal el kell kezdeni, az nagy anyagi terhet róhat azokra, akik albérletben laknak. Ezenkívül kérdés, hogy a folyósítás szakaszosan vagy egy összegben történne-e, és ha az előbbi mellett döntenek, milyen további adminisztrációval (mint például értékbecslések) járna ez.
Az önerő mértéke is bizonytalan, mivel a bankok várhatóan óvatosabb hitelfedezési arányokat alkalmaznak egy még épülő ingatlan esetében. Ezen kívül fontos az is, hogy eltérhet-e a projektet finanszírozó bank és a vevő által választott pénzintézet.
A jogszabályi keret megteremtése mellett a piaci igény is egyértelmű, így a következő időszak kulcskérdése lesz, hogy a bankok milyen feltételekkel és milyen ütemben vezetik be az építményi jogra épülő finanszírozást.
