Varga Mihály: az MNB-alapítványok létrehozása helyes volt, a visszaélés okozta a problémát
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a jegybankhoz tartozó alapítványok létrehozása megfelelt az európai gyakorlatnak, a gondot az alapítványokkal való visszaélés jelentette. Varga Mihály nyilatkozata elején a jegybank és a kormány viszonyára vonatkozó törvényt idézte, és kiemelte, hogy a mindenkori jegybank független a kormánytól, annak nincs hatása a működésére.
Varga Mihály 2013 és 2018 között volt az Orbán-kormány minisztere, ezért elmondta, hogy az MNB-alapítványokkal kapcsolatos jogalkotási folyamatról tud nyilatkozni. Kiemelte, hogy Európa számos országában működnek jegybankokhoz tartozó alapítványok, így ez a gyakorlat szerinte megfelel az európai normáknak. Az alapítványok létrehozása helyes volt, megfelelt az európai gyakorlatnak, a problémát az alapítványokkal való visszaélés okozta – jelentette ki.
Elmondása szerint az alapítványok felállítása egy belső vizsgálat szerint rendben ment végbe. Még pénzügyminiszterként 2024-ben előterjesztett egy javaslatot, amely kiterjesztette volna az MNB felügyelőbizottságának jogkörét, és lehetőséget adott volna az alapítványok vizsgálatára, a javaslat azonban lekerült a kormány napirendjéről.
Varga Mihály 2025 márciusában lett jegybankelnök, hivatalba lépését követően vizsgálatot kezdeményezett, és mind az alapítványok, mind a székház ügyében megtette a feljelentéseit. Kezdeményezték a jegybanktörvény módosítását, amelynek értelmében az MNB nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt; ezt 2025 májusában fogadta el az Országgyűlés.
Varga Mihály öt pontban összegezte a jegybankelnökként elért eredményeket. Nekiláttak a vagyonmentés feltételeinek megteremtéséhez: a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány élére új kuratóriumi vezetés került, az alapítvány vagyonát kezelő Optima Zrt. élén új vezérigazgatót neveztek ki. Megkezdődött az érdemi vagyonmentő munka, több mint 100 milliárd forint elvesztését kerülték el: megszüntettek 80 milliárd forintnyi kifizetési kötelezettséget, a Neumann János Egyetem beruházásán 16 milliárd forintot spóroltak, a többit racionalizáló megoldásokkal takarították meg.
Több százmilliárd forintnyi fizetési kötelezettséget hárított el az új alapítványi vezetés, amikor pert indított az ellen, hogy vagyonelemeket kelljen átadni a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. érdekkörébe. Az új vezetés rendezte a Padme tartozásait, csökkentette a működési költségeket, és helyreállította az éves beszámolók jogszerűségét. Rendezték a Metu helyzetét is: az egyetemet bizalmi vagyonkezelésbe adták, így visszakerült az oktatási, szakmai közegbe.
Varga Mihály kiemelte, hogy az MNB vezetése elkötelezett a jogszerű működés fenntartásában, és mindenben támogatják a jegybanki alapítványok ügyének teljes körű vizsgálatát.
