Megtizedelte dolgozói létszámát a BYD
A BYD, a kínai autóipari óriás, komoly átszervezésbe kezdett, amelynek következményeként a vállalat dolgozói létszáma jelentősen csökkent az utóbbi időszakban. A cégnél tapasztalt racionalizálás célja elsősorban a hatékonyság növelése és a költségek csökkentése, amiről a carnewschina.com cikkére hivatkozva számoltak be. Az adatok szerint a BYD dolgozói létszáma egy év alatt mintegy 100 ezer fővel csökkent, ezzel a teljes állomány körülbelül 870 ezer főre mérséklődött, ami egy 10 százalékos visszaesést jelent.
Fontos megemlíteni, hogy a BYD lépései mögött nem klasszikus válság húzódik meg. A cég nem a kereslet drasztikus visszaesésére reagál, hanem tudatos szerkezetátalakítást végez. A gyártási folyamatok fokozatos automatizálása és a hatékonyság irányába tett lépések egyértelműen kevesebb munkaerőt igényelnek.
Ráadásul, bár a BYD-nak rekordbevételi és járműszállítási mutatói vannak, a pénzügyi helyzet nem teljesen kedvező. 2025-ben a cég 1123 milliárd dollárnyi forgalmat bonyolított, és 4,6 millió darab járművet szállított ki, azonban nettó nyeresége éves szinten mintegy 19 százalékkal, 45,6 milliárd dollárra csökkent. Ez a visszaesés több tényezőre vezethető vissza, így az óriási árverseny a kínai elektromosautó-piacon és a folyamatos, jelentős beruházásokat igénylő elektromos járműtechnológiákra.
A BYD Magyarországon
Itthon a BYD Szegeden építi új üzemét, ami viszont sajtóhírek szerint több komoly munkavédelmi és biztonsági problémát is felvetett. Az elképzelések szerint a vállalat a gyártás hatékonyságának növelése mellett a munkaügyi visszaélések is terítékre kerültek. Például a szegedi üzemben több munkás jelezte, hogy bérük egy részét visszatartják, a túlórákat nem fizetik ki, és a napi munkaidők túllépését másik munkanapként könyvelik el. Egy munkás vallomása szerint több mint egy év alatt csupán esős napokon volt pihenője, és éves túlórája meghaladta az 1200 órát.
A Kínából érkezett dolgozók gyakran munkavállalási engedély nélkül, rövid távú üzleti vízummal végzik fizikai munkájukat, és esetenként üres szerződéseket íratnak alá velük. A magyar állam eddig közel 130 milliárd forinttal támogatta a beruházást, amely felveti a kérdést a vállalat működésének környezeti és társadalmi felelősségéről.
