Egyre többen örökölnek kriptoeszközt, ami bonyolítja a hagyatéki eljárást
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) friss közleménye szerint a hagyatéki ügyek középpontjában egyre gyakrabban állnak külföldi vagyontárgyak és kriptoeszközök. Tavaly közel 135 ezer hagyatéki eljárás indult, amelyek majdnem 90%-a egy éven belül le is zárult. A hagyaték átadása általában hosszabb időt vehet igénybe, ha vita alakul ki az örökösök között vagy ha a hagyaték tartalmaz olyan nehezen nyomon követhető külföldi vagyont, mint például bankszámlák, üdülési jogok vagy ingatlanok.
Tavaly összesen 134 606 hagyatéki ügyet indítottak a közjegyzők, ami körülbelül 120-140 ezer közötti éves átlagot képez. Az új kihívások közé tartozik a kriptoeszközök megjelenése is, amelyek bonyolítják az eljárásokat, mivel a magyar jogrendszer nem tekinti ezeket klasszikus értelemben vett vagyonnak. Ennek következtében a hagyatéki eljárás során az örökösöknek különös figyelmet kell fordítaniuk a digitális eszközökre is.
A digitális javakról való végintézkedés elengedhetetlen, hiszen így biztosítható, hogy az örökösök hozzáférjenek a kriptotárcákhoz tartozó felhasználói azonosítókhoz és jelszavakhoz. A hagyaték zökkenőmentes átadása érdekében fontos, hogy az örökösök időben felvegyék a kapcsolatot az illetékes önkormányzatokkal, és a lehető legtöbb információt adják meg a hagyatékot érintő vagyonról és tartozásokról.
A közjegyzők tapasztalatai szerint a külföldi vagyonelemek, mint például bankszámlák, részvények és ingatlanok mellett a kriptoeszközök is egyre gyakoribbá válnak a hagyatékokban. Az örökösök feladata, hogy biztosítsák a szükséges adatokat a hagyatéki leltár összeállításához, mivel a közjegyzők e szerint kezdik el az ingatlanok és egyéb vagyontárgyak nyilvántartásához szükséges kereséseket.
A hagyatéki eljárások hatékonysága tehát nemcsak a közjegyzők munkájától, hanem az örökösök aktivitásától is függ, hiszen a gyors és pontos tájékoztatás elősegíti a folyamat zárását.
