Drámai adatok a magyar nyugdíjpénztárakról
A magyarországi nyugdíjpénztári megtakarítások helyzete egyre aggasztóbbá válik. Nemcsak hogy a hazai pénztári rendszer elmarad a régiós versenytársaktól, de az ország gazdaságához mérten is a várt szint alatt marad. A legfrissebb információk szerint az átlagos egyösszegű kifizetések 1,7 millió forintot tettek ki, ami rendkívül csekély a nyugdíjas évekre tervezett megtakarításokhoz képest.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai rávilágítanak, hogy a lakosság társadalombiztosítási nyugdíjjogosultsága 2015 és 2021 között drámaian nőtt, 79 ezer milliárdról 184 ezer milliárd forintra. Az alakulás hátterében a következő évek magas inflációja is állhat, mely tovább növelheti a felhalmozott értéket. Az Eurostat statisztikái viszont arra figyelmeztetnek, hogy hazánk magánnyugdíjrendszerének aránya az EU átlagához képest meredeken csökken, jelenleg mindössze 1,1 százalékot képvisel.
Öngondoskodás a mélypontján
A nyugdíjpénztárak vagyonkezelése is elmarad az európai átlagtól, hiszen a magyar nyugdíjpénztárak vagyonának mértéke csak 2,4 ezer milliárd forintot tesz ki, ami a GDP mindössze 3 százalékának felel meg. Ehhez képest az állami nyugdíjtartozás meghaladja a hároméves GDP-t is. A szakértők aggasztónak találják, hogy a magyar nyugdíjpénztárak vagyonfelhalmozása nem tartja lépést a gazdasági növekedéssel, sőt, a GDP-hez viszonyított aránya csökken.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak elmúlt 20 évre számított éves átlagos nettó hozama 6,5 százalék volt, de a valós kép árnyaltabb; az infláció feletti reálhozam csupán 1,7 százalékot mutat. Mindezek tükrében aggasztó, hogy a pénztártagok között hosszú idő óta a jelentős többség egyszeri kifizetésben gondolkodik, ami arra is utal, hogy a jövőbeni nyugdíjas éveik megbízhatóságáért nem professzionális megoldásokhoz folyamodnak, hanem iparkodnak minél hamarabb hozzájutni megtakarításaikhoz.
Valós kilátások a nyugdíjpénztári rendszer jövőjére
A jövőbeni nyugdíjas életformához szükséges tőke felhalmozása már nemcsak kívánatos, hanem sürgető, hiszen az egyösszegű kifizetések átlagértéke nem éri el a nyugdíjas évek során megélhetéshez szükséges összeg mértékét. Jelenleg ez csupán az állami nyugdíj nyolc hónapját garantálja, miközben a várható életkor a magyar lakosság körében 65 évnél 17 évre rúg. A pénztári szektor reformjára sürgős szükség van, hogy a jövő nyugdíjasai biztonságban érezhessék magukat és méltó életkörülmények között élhessenek.
