Róna Péter: Varga Mihály tévesen emlékszik a Matolcsy-ügy kezdeteire
Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök, volt pénzügyminiszter a napokban azt állította, hogy semmilyen jelzést nem kapott az MNB-alapítványok körüli problémákról az ügy kezdetén. Róna Péter közgazdász-jogász professzor szerint azonban ez az állítás nem állja meg a helyét, mert a jegybank felügyelőbizottsága már a legelső, 30 milliárd forintos lépésnél jelezte, hogy problémásnak tartja az MNB alaptevékenységén kívüli, nagyszabású programok finanszírozását.
Varga Mihály a vizsgálóbizottság előtti meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy sem a számvevőszék, sem a belső ellenőrzés, sem a könyvvizsgáló nem jelzett visszaélést a Pallas Athénével kezdődő alapítványok létrehozása során. A testület azt igyekszik feltárni, hogyan került ki összesen 266 milliárd forint a jegybankból a Pallas-alapítványok fedőneve alatt. Az alapítványok ügye 2013-ra nyúlik vissza, és tavaly derült ki, hogy a jövő pénzügyi szakértőinek képzésére szánt vagyon nagy része odalett.
Matolcsy György volt jegybankelnököt letartóztatták, az alapítvány köré épült befektetési hálózatot működtetők és haszonhúzók közül a cikk írásakor még csak Valkó Mihály volt őrizetben. Matolcsy Ádám, az ex-jegybankelnök fia ellen nemzetközi körözés van érvényben.
Varga Mihály jegybankelnökként négy feljelentést is tett sokmilliárdos vagyonvesztés miatt, meghallgatását azonban az indokolta, hogy 2013 márciustól gyakorolta az MNB tulajdonosi jogait, előbb nemzetgazdasági, majd pénzügyminiszterként. A jegybank monetáris politikáját tekintve független, gazdálkodását illetően azonban részvénytársaságként működik. A tulajdonosi jogok gyakorlójának több csatornán is tájékoztatást kell kapnia: az igazgatóság megküldi határozatait, a folyamatos ellenőrzést pedig a felügyelőbizottságban két delegáltja biztosítja. Róna Péter érvelése szerint ilyen alapon Varga Mihálynak tudnia kellett az MNB minden lépéséről, így az összesen 266 milliárd forintos alapítványi akciókról is.
