Az átlagkereset növekedése és társadalmi következményei
A legfrissebb statisztikai adatok szerint az átlagkeresetek folyamatosan emelkednek Magyarországon, tükrözve a gazdaság fejlődését. Ezzel párhuzamosan azonban a társadalmi különbségek szembetűnővé válnak, ahogy az ELTE kutatói által végzett tanulmányok is jelzik: drámai lecsúszások tapasztalhatók a magyar lakosság körében.
Kovách Imre szociológus, a kutatás egyik vezetője hangsúlyozza, hogy az átlagkereset emelkedése önmagában nem elegendő a társadalmi jólét javításához. Az egyén és a közösség jólléte sok más tényezőtől is függ, például a szabadság mértékétől, amely szoros kapcsolatban állhat az emberek politikai bizalmával is. Az elmúlt időszak választásain is megmutatkozó jelenség, hogy az emberek egyre kevesebben bíznak az Orbán-kormányban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján, 2019 és 2025 között az átlagkeresetek évente 32 és 75 ezer forint között emelkedtek, ami a mindennapi megélhetést érintő infláció tükrében értelmezhető. A mediánkeresetek is hasonló növekedést mutattak, 25–69 ezer forint közötti emelkedéssel. Ebből adódóan az átlag- és mediánkereset a két és félszeresére nőtt az említett időszak alatt.
Ugyanakkor a statisztikák árnyaltabb képet mutatnak. A kutatások alapján a dolgozók közel kétharmada nem éri el az átlagkeresetet, így a gazdasági javulás csupán a társadalom egyharmadának a kiváltsága. További részletezéssel a KSH adatai szerint 2025-re a teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül 250 ezren maximálisan a minimálbért keresték, ami tavaly bruttó 290 800 forint volt. E mellett több mint 600 ezer dolgozó keresete 400 ezer forint alatt maradt, míg 800 ezer ember havi bére 400 és 600 ezer forint között ingadozott.
A legnagyobb kereseteket produkáló csoport szintén figyelemre méltó: több mint 480 ezren kerestek havi szinten milliós összegeket, belülük 84 ezren bruttó 2 millió forint felett, 14 ezren 3 millió forintot, és közel 12 ezer ember legalább 4 millió forintot vihetett haza havonta.
A KSH kísérleti kereseti statisztikája bepillantást nyújt a bérkülönbségek mögé, bemutatva, hogy mindezek a számok milyen mélyebb társadalmi összefüggéseket takarnak. Az átlagkeresetek növekedése ellenére a valóság sokkal bonyolultabb és árnyaltabb, mint amit a számok önállóan sugallnak. A szakadék a társadalmi rétegek között folytatódik, és a megélhetésért folytatott küzdelem továbbra is égető kérdés marad Magyarországon.
