Drámai lakhatási krízis Magyarországon: 3 millió ember él szegénységben
Új jelentés szerint a magyar lakosság jelentős része, körülbelül 3 millió ember, lakhatási szegénységgel küzd. Ez a szám a népesség mintegy 30,3%-át jelenti, amely súlyos aggodalomra ad okot, hiszen a lakhatás minősége, megfizethetősége és elhelyezkedése sokak számára egyre nehezebbé válik.
A Habitat for Humanity legfrissebb Lakhatási Jelentése alapján a lakhatási szegénység definíciója olyan háztartásokra vonatkozik, ahol a lakhatás minőségét súlyosan befolyásolja a beázott tető vagy a penészes falak, redukált fűtési lehetőségek, illetve az elhasználódott bútorok cseréjének hiánya. A jelentés megdöbbentő adatokat közöl: a háztartások 12,6%-a tapasztal beázást vagy penészesedést, 6,1%-uk nem tud megfelelően fűteni, és 22,7%-uk képtelen friss bútorokat vásárolni.
A lakhatási válság három fő oka, hogy a vásárlás vagy bérlés már most is nehezen megfizethető, a lakók összes kiadása kiemelkedően magas az alapvető szükségletekhez képest, és a lakások minősége is folyamatosan romlik. A nettó reálkeresetek az utóbbi egy évben 4,9%-kal emelkedtek, viszont a lakásárak ennél lényegesen gyorsabban drágultak. A kormányzati intézkedések ezidáig nem javították a lakásvásárlás vagy bérlés hozzáférhetőségét, és sok esetben hátrányos helyzetű csoportokat sújtanak.
Ámon Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, hangsúlyozta, hogy a magas lakásárak miatt nemcsak a szociálisan rászorulók, hanem a középosztály is kiszorul a fenntartható lakhatási megoldásokból. Amennyiben az emberek nem férnek hozzá megfelelő lakhatáshoz, az társadalmi feszültségeket szülhet, amelyek generációkon átívelő problémákat okozhatnak.
A jelentés további részletezi, hogy a 2026-ra tervezett állami lakhatási kiadás közel 1000 milliárd forint, ám ennek 95%-a nem szociálisan célzott. A rászorulókra vonatkozó támogatások, mint például a települési támogatás, évek óta stagnálnak, miközben reálértékük folyamatosan csökken.
Az elmúlt évek lakásárainak drasztikus emelkedése egyre inkább a közbeszéd középpontjába került, és a kormány is kénytelen volt reagálni a lakhatási válságra. 2024 novemberében egy gazdaságpolitikai akciótervet hirdettek meg, amely több intézkedést is tartalmazott a lakhatás megfizethetőségének javítására. Azonban a jelenlegi politikák nem fókuszálnak megfelelően a szociálisan rászoruló csoportokra, és nem célozzák a lakhatási szegénységet sem.
A jelentés kidolgozói javasoltak olyan intézkedéseket, amelyek komoly javulást hozhatnának a lakhatás megfizethetőségében. A jövőbeli támogatási rendszerek kialakításánál figyelembe kell venni a lakhatási válság által érintett csoportok sajátos szükségleteit, hogy valós megoldások születhessenek.
A helyzet megoldása érdekében sürgetik az energiaszegénység és a klímaváltozás kezelését, kiemelve, hogy ezek a tényezők közvetlenül befolyásolják az emberek lakhatási körülményeit. A lesújtó adatok felett nem lehet szemet hunyni, sürgős és átfogó intézkedésekre van szükség a lakhatási szegénység felszámolásához, hogy a jövő generációi számára ne egy elviselhetetlen állapot maradjon örökségül.
Forrás: 24.hu/fn/gazdasag/2025/11/26/3-millio-magyar-lakhatasi-szegenyseg/
