Össztűz Lantos Csaba ellen: A MOHU díjemelése kapcsán tiltakoznak a szakmai szervezetek
Az energiapiac felbolydulása már megint rázza a hazai szakmai közéletet. A nemrégiben bevezetett kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díjak megemelkedése nemcsak a nyomdaipart érintette, hanem egy sor más, közel húsz érdekvédelmi és szakmai szervezet is hangot adtak aggodalmuknak. Az Energiaügyi Minisztériumhoz intézett leveleikben sürgetik a díjak mérséklését.
A MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) által kezelt EPR-díjak a gyártók és az első forgalomba hozók kötelezettségei, melyek a jövőbeli hulladékok kezelésére vonatkoznak. Két héttel ezelőtt a Nyomda- és Papíripari Szövetség már benyújtotta tiltakozó leveleit az október eleji váratlan díjtemelésekkel kapcsolatban.
Kiterjesztett gyártói felelősség: ki mit fizet?
A tiltakozó levelekben megfogalmazott kérések rávilágítanak arra, hogy a kormány aktuális intézkedései nemcsak a nyomdaipart érintik. A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség, a Magyar Márkaszövetség, valamint a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége is megerősítette a közös állásfoglalást, amely a jövő évi díjemeléseket el szeretné kerülni.
Az EPR-díj emelése várhatóan versenyképességi gondokat okoz a magyar vállalkozások számára, mivel az áremelkedést végső soron a fogyasztók fogják megfizetni.
Tárgyalások a minisztériummal: várakozások és realitások
Jelenlegi információk szerint a minisztérium nem tette világossá, hogy folytat-e tárgyalásokat a tiltakozó szervezetekkel. A nyomdaipari elsődleges reakciók után, a levelet aláíró más szervezetek eddig nem kaptak választ Lantos Csaba energiaügyi minisztertől.
A tilalom, hogy díjemelést év közben könnyedén végrehajthatnak, és az új díjak bevezetésére nincs elegendő felkészülési idő, tovább fokozza a szakmai szervezetek frusztrációját. A díjemelések mértéke, mint például a bútorok esetén tapasztalható 300 százalékos ugrás, igencsak indulatokat kavar.
Infláció és költségek: a következmények
A magasabb EPR-díjak nem csupán a gyártók számára jelentenek terhet, hanem hatással lesznek az inflációra is, mivel a hulladékkezelési költségeket áthárítják a piacra. Az inflációs helyzet tovább súlyosbodhat, hiszen a költségek emelkedése alapvetően érinti a fogyasztói árakat.
A szakmai szervezetek most a díjak csökkentését sürgetik, hogy a jövő évtől elkerüljék a hasonló drasztikus emeléseket, amik a piaci versenyt komoly mértékben befolyásolják.
A helyzet súlyosságát fokozza, hogy a kormány irányvonalának gyors változása, amely a kormányrendeletekkel párhuzamosan valósult meg, újabb kérdések sorát vet fel. Az átmeneti szabályozások hiánya sok szakmai szervezet számára érzékeny ponttá válhat, és felmerül a kérdés: ki felelős a költségnövekedésekért, és miért van ilyen sürgősség?
