Jelentős bérkülönbségek a magyar települések között
A legmagasabb jövedelmű és a legalacsonyabb jövedelmű magyar település között csaknem 13-szoros a különbség a havi nettó átlagos munkajövedelemben – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből, amely a 2025. évi nettó munkajövedelmek alakulását vizsgálta.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2025-ben a nettó havi átlagkereset 487 ezer forint volt, míg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szja-adatbázisa alapján a nettó havi átlagos munkajövedelem 521 ezer forintot tett ki a GKI számítása szerint. A KSH 3,8 millió teljesállású munkavállalóval számol, a NAV adatbázisa ennél szélesebb foglalkoztatási adatokkal szolgál, így az elemzés hozzávetőleg 4,3 millió munkavállaló adatait vette figyelembe.
Budapesten az átlagos nettó havi munkajövedelem 666 ezer forint volt 2025-ben, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 550 ezer forint, a városokban 502 ezer forint, a nagyközségekben és községekben 449 ezer forint. A főváros így 48 százalékkal mutat magasabb jövedelmet a községeknél, a megyei jogú városokat pedig 21 százalékkal haladja meg.
A kutatók szerint a munkajövedelmek eltéréseit döntően a földrajzi elhelyezkedés magyarázza: az egyenlőtlenségek több mint 80 százaléka ebből fakad, nem a településtípusból. A tíz legtöbbet kereső település közül – a kiugró budapesti II. és XII. kerületen kívül – öt Pest megyei község: Telki, Nagykovácsi, Budajenő, Üröm és Herceghalom. Mellettük egy borsodi, két veszprémi, egy Nógrád megyei és egy Győr-Moson-Sopron megyei község került a top tízbe. Ebben a körben a legalacsonyabb érték is 810 ezer forint, a települési csúcs 920 ezer forint Telkiben, Budapesttel együtt pedig 981 ezer forintra emelkedik a maximum.
A tíz legalacsonyabb jövedelmű településből nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A legszegényebb településen, Csenyétén a havi nettó átlagos munkajövedelem 75 ezer forint, a kategória felső határa pedig 158 ezer forint.
Pozitív tendenciaként említi az elemzés, hogy a munkajövedelmek százalékosan nagyobb mértékben emelkedtek az elmaradottabb területeken tavaly. A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése a bértorlódás révén elsősorban az alacsony jövedelműek bérét emeli. Bár felzárkózást mutatnak a legszegényebb régiók, ez az olló csak lassan zárul.
A legnagyobb százalékos növekedést Pest, Somogy, Baranya, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mutatta. Átlag alatti a növekedés a Dunántúl északi részén, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében. Nominálisan azonban más a kép: Budapesten 60 ezer forinttal, Pest megyében 54 ezer forinttal emelkedett a nettó havi átlagos munkajövedelem, míg az északkelet-magyarországi és alföldi régiók nominálisan a legkevesebbet nyerték.
