A BMW, a Mercedes és a BYD hajtja a növekedést, de mi lesz a többi ágazattal?
Orbán Viktor szerint a magyar gazdaság falnak megy, a Tisza-kormány viszont stabilizációról beszél. A statisztikák a GDP és az inflációs számok javulását mutatják, a szakértők szerint azonban a gazdaság állapota korántsem egyértelmű.
A nemrég termelésbe állt új autóipari beruházások elfedik a mélyebb problémákat – a növekedés mögött egyes ágazatokban válság és aggasztó szerkezeti problémák húzódnak meg.
Hosszabb ideje vergődnek a kiskereskedelmi láncok, állami megrendelések híján az építőipar éhezik, de az autóipari beszállítók is szenvednek.
Ellentmondásos helyzetkép
„Ha valami csoda nem történik, a gazdaság falnak megy” – jósolta a közeli jövőre Orbán Viktor ex-kormányfő Kötcsén.
Kármán András pénzügyminiszter viszont gyökeresen másképp látja a helyzetet, azt üzente a „bukott miniszterelnöknek”, hogy „a gazdaságot sikerült stabilizálnunk, és bármilyen súlyos is legyen az előző kormány által ránk hagyott örökség, rendbe tesszük a pénzügyeinket!”
A kormány 2 százalék közelébe várja az idei gazdasági növekedést, „ami duplája az előző parlamenti ciklus négy éve alatti összes növekedésnek” – tette hozzá.
Mi áll a növekedési adatok mögött?
Idén a második negyedévben 1,7 százalékos volt a GDP növekedése, és az első negyedévhez képest is bővülés mutatható ki a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, 0,5 százalék.
Ez érdemi változás az elmúlt évek minimális növekedéséhez képest, tekintve, hogy az elmúlt négy évben a magyar gazdaság összesítve mindössze 0,5 százalékkal bővült – említette Bod Péter Ákos volt jegybankelnök az idei Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásán.
A szakértők és érdekképviseleti vezetők szerint a növekedés mögött egyes ágazatokban válság és aggasztó szerkezeti problémák húzódnak meg, a kiskereskedelmi láncok hosszabb ideje vergődnek, az építőipar állami megrendelések híján éhezik, és az autóipari beszállítók is szenvednek.
