A Kormány Államadósság Növekedése: A Törvényi Határok Átlépése
2025-re a magyar államadósság a GDP 74,6 százalékára nőtt, amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentett be. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 73,3 százalékról tovább emelkedett, ami már a második egymást követő évben valósult meg. A kormány, amely folyamatosan hangoztatta elkötelezettségét az adósság csökkentése iránt, többször is megszegte saját alkotmányban lefektetett tilalmát azzal, hogy nem fektetettek be olyan pénzügyi kötelezettségekbe, amelyek növelnék a GDP arányában mért adósságot. Ez a szabályozás az Alaptörvényben található, amely kimondja, hogy amíg az államadósság a GDP 50 százalékát meghaladja, új pénzügyi kötelezettségek nem vállalhatók.
A gazdasági stabilitási törvény is rögzíti, hogy a költségvetésben csökkenő adósságra kell számítani. A törvény betűje szerint semmilyen szankció nem vonatkozik arra, ha a költségvetési célkitűzéseket nem teljesítik, mivel a költségvetési törvényt nem módosították a növekvő adósság tükrében. Ez a helyzet lehetővé teszi, hogy a kormány úgy folytathassa politikáját, hogy közben nem tartja be azokat a számokat, amelyek a költségvetési tervezésben szerepelnek.
Érdemes megemlíteni, hogy az államadósság emelkedése ellentétes a túlzottdeficit-eljárás (EDP) ajánlásaival, amely szerint a GDP-arányos államadósságnak nem kellene meghaladnia a 60 százalékot. A KSH legfrissebb közleményéből kiderül, hogy a GDP-arányos hiány 4,7 százalékra csökkent 2025-ben, ami egy kis javulást mutatott az előző évhez képest, de még mindig nem felel meg a kormány eredeti célkitűzéseinek. A központi kormányzat hiánya 4,174 milliárd forintot tett ki, míg az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok együttesen 115 milliárd forintos többletükkel valamelyest enyhítették ezt a terhet.
