Folyamatos Kihívások a Magyar Egészségügy Finanszírozásában
A február végén közzétett friss adatok szerint a magyar kórházak adóssága elérte a 46,5 milliárd forintot. Ez a szám ismételten reflektál a hazai egészségügyi rendszer legsúlyosabb problémáira, amelyeket már évek óta nem sikerült megoldani. A Magyar Államkincstár (MÁK) által nyilvánosságra hozott információk arra utalnak, hogy a konszolidációs intézkedések csupán részbeni enyhülést hoztak, mivel a kórházak adósságspirálja folyamatosan újra termelődik.
Az adatok megismerésével egyértelmű, hogy a négy egyetemi klinika – amelyből azonban kimaradtak a legfrissebb lejárt tartozás adatai – önállóan 17,5 milliárd forint adósságot halmozott fel. Mindez azt jelenti, hogy a kórházak egyre nagyobb nehézségekkel küzdenek, hogy kikeveredjenek a tartozásokból, amelyek már több mint két évtizede jellemzik az egészségügyi ellátót.
Konszolidációs Intézkedések és Eredményeik
A legutóbbi konszolidációs intézkedés keretében legkésőbb február 28-ig 80 milliárd forintot kellett volna átutalni az intézményekhez. Azonban öt intézmény – a pécsi, a szegedi és a debreceni klinikai központok, valamint az Észak-Pesti Centrumkórház és a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház – részben, vagy egyáltalán nem kapta meg azt az összeget, amely a tavalyi év végén fennállt lejárt tartozásainak megfelelt volna.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára nyilatkozta, hogy e négy intézmény tartozása valószínűleg meghaladta a finanszírozó által tolerált szintet, ezért nem történt meg a teljes konszolidáció. Ennek következtében a beszállítóknak, így főleg az orvostechnikai cégeknek kell folyamatosan finanszírozniuk a kifizetetlen számlákat, ami súlyosbítja a rendszer finanszírozási problémáit.
Jelenlegi Helyzet és Jövőbeli Kilátások
A február végi 46,5 milliárd forintos adósságból levonva a konszolidáció második fázisa során pénzünnepelt 15,5 milliárd forintot, látható, hogy az év első két hónapjában újabb 31 milliárd forintnyi tartozás keletkezett. Különösen aggasztó, hogy január és február során 14, illetve 17 milliárd forinttal nőtt az adósságállomány. Ez tovább rávilágít arra, hogy a magyar egészségügy nemcsak, hogy nem tudja megoldani korábbi adósságait, de folyamatosan újabbakra tesz szert.
A jövőbeli várakozások szerint, ha a helyzet nem változik, 2025 végére a kórházak összes adósságának mértéke megközelítheti a 100 milliárd forintot. Az állam által időről időre érkező konszolidációs forrásokkal szemben a rendszerszintű megoldások elmaradnak, és a helyzet továbbra is kritikus, mind az egészségügyi szolgáltatások, mind a betegek számára.
