Megtorpant az albérletpiac, az Otthon Start elnyelte a bérlőket
2026 első hét hetében az albérletpiaci kereslet 18%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Ez a mérsékelt kereslet egyúttal azt eredményezte, hogy az év eleji bérleti díj-emelkedések üteme olyan alacsony volt, mint amilyen a koronavírus-járvány idején volt. A KSH és az ingatlan.com által közzétett lakbérindex legfrissebb adatai szerint januárban országosan és Budapesten egyaránt 1,3%-kal nőttek a bérleti díjak, ami a leglassabb januári drágulás 2021 óta. Éves összevetésben a lakbérek országosan 5%-kal, Budapesten pedig 5,1%-kal emelkedtek, ez viszont lassulást mutat a decemberi 5,4%-os és 5,6%-os éves növekedéshez képest. Az albérletárak emelkedésének üteme a tavaly januári 9%-os éves növekedéshez képest is jelentősen lelassult.
A január hónap általában az év eleji keresetnövekedések és fizetésemelések által felerősíti a bérleti díjak emelkedését, azonban idén a bérbeadók nem tudják olyan mértékben emelni a bérleti díjakat, mint korábban. Ez sajátos piaci versenyhelyzetet alakít ki – értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az albérletpiac leggyengébb rajtját láthatjuk az utóbbi években
Jelenleg az albérletpiaci kínálat 16,8 ezer kiadó ingatlant foglal magába, ami 6%-os csökkenést jelent éves összevetésben. Az előző hónapokban tapasztalt albérletár csökkenés következtében a keresők felvették az elérhető ingatlanokat, mindazonáltal a 2026-os év keresleti oldala rendkívül gyengén nyitott. A január eleje és február közepe közötti időszakban a kereslet 18%-kal maradt el az előző évtől.
Bár a 2026 első hét hetében 135 ezer telefonos érdeklődést mértünk a kiadó lakások iránt, ezek a számok jelentősen alacsonyabbak a korábbi évek adataihoz képest, ami masszív lassulásra utal. A visszaesés legfőbb oka az Otthon Start Program hatása, amely rengeteg potenciális bérlőt vonzott el a piactól, mivel sokan inkább a saját ingatlan tulajdonának megszerzését preferálják – fogalmazta meg Balogh László.
Jelenlegi bérleti díjak és piaci elemzés
Az ingatlan.com legfrissebb piaci körképe szerint február közepén Budapesten a lakbérek középértéke 260 ezer forintra rúgott. A legnagyobb választék a VI. kerületben található, ahol a havi bérleti díjak átlagosan 290 ezer forintot érnek, míg a XIII. kerületben 270 ezer, a XI. kerületben pedig 279 ezer forintra tehető. A VII., VIII. és IX. kerületek bérlőjelöltek számára 250 ezer forint körüli költségeket jelentenek. Ezzel szemben az V. és II. kerület kiemelkedik a 362,5 ezer forintos és 360 ezer forintos mediánnal, míg a legolcsóbb kerületek a X., XIX. és XXI. kerület, ahol a havi bérleti díjak 200 ezer forint körüli értéket mutatnak.
A vidéki nagyvárosok között Debrecen rendelkezik a legmagasabb bérleti díjakkal, havi 220 ezer forintos átlaggal, míg Győr és Székesfehérvár 200 ezer forinttal követi őt. Számos más vármegyeszékhely, mint Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Szombathely, Tatabánya és Veszprém bérleti díja 180 ezer forint körüli havi középértéken mozog.
Jövőbeli kilátások az albérletpiacon
Balogh László véleménye szerint a lakbérek emelkedésének lassulása alapján középtávon a bérleti díjak várhatóan emelkedni fognak, de a drágulás üteme továbbra is mérsékelt marad. Az idei évben az „igazság pillanata” a július-augusztusi hónapokra várható, amikor a bérleti díjak és a kereslet alakulása is láthatóvá válik. Ekkor indul el az albérletpiaci főszezon, és fontos lesz látni, hogyan reagál a piac a változó körülményekre. Addig is az éves mérések alapján visszafogott kereslet és a lassuló albérletár-emelkedés jellemzi a helyzetet.
