A mesterséges intelligencia jövője: Munkahelyek és kihívások
A mesterséges intelligencia (AI) rohamos fejlődése folyamatosan felveti a kérdést, hogy vajon ezt a technológiát miként érinti a munka világában. Az emberek körében egyre elterjedtebb a félelem, hogy az AI el fogja venni a munkájukat, ez azonban egy összetett téma, amely mögött számos tényező húzódik meg. A kérdés nem csupán az automatizációról szól, hanem a munkavállalók jövőbeli kilátásairól is.
A Világgazdasági Fórum legfrissebb jelentése alapján 2030-ig a dolgozók 59 százaléka kénytelen lesz átképzésre, hogy lépést tudjon tartani az új technológiákkal. Az MIT egy másik tanulmánya azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban már most is 11,7 százaléknyi munkakör helyettesíthető lenne mesterséges intelligenciával. Ezek az adatok más megvilágításba helyezik a munka világát és a technológiai fejlődést, érzékeltetve azok hatását a mindennapi életünkre.
Emellett felmerült az úgynevezett AI-washing jelensége is, melynek során munkáltatók a mesterséges intelligenciára hivatkozva bocsátanak el dolgozókat, miközben a háttérben csupán gazdasági megszorítások állnak. A Gattyán Györgyhöz köthető Docler-holding körüli leépítések kapcsán is felmerült ez a gyanú, rávilágítva, hogy nem minden esetben a technológiákra hivatkoznak a munkavállalók elbocsátásakor.
Ezt a fontos témát érintette egy decemberi webinár is, amelyet a szakszervezetek szerveztek. Az eseményen Nešić Milán moderálásával három szakértő elemezte a helyzetet: Sebők Miklós, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium tagja, Tóth Csaba Tibor, a Mérce és az Öt újságírója, valamint Meszmann Tibor munkaszociológus a CELSI (Central European Labour Studies Institute) munkatársa.
Az AI és a munkahelyek kapcsolatának megértéséhez fontos tisztázni a mesterséges intelligencia fogalmát. Sebők Miklós kiemelte a különbséget az automatizáció és a valódi mesterséges intelligencia között, ami segíthet a közbeszéd tisztításában és a laikusok számára kedvezőbb megértésében. A kakaantó nemcsak a munkahelyi struktúrákat, hanem a dolgozók képességeit és a jövőbeli munkakörnyezetet is alapjaiban átalakíthatja.
