Leépítési és csődkörkép: Az ipar sötét éve
2025 elején Orbán Viktor azzal a céllal indított programot, hogy dinamizálja a magyar gazdaságot, azonban a valóság kíméletlenül rávilágított arra, hogy nem csupán elbocsátások, hanem egész iparágak élénkítése is kudarcot vallott. A Dunaferr összeomlása mérföldkőnek számít az acéliparban, míg a Zalakerámia leépítése a hazai csempegyártás végét jelentette. A 2026-os év első hónapjában megint olyan hírek érkeztek, amelyek rávilágítottak, hogy a helyzet alig javult.
A NAV végrehajtási intézkedéseket indított Dzsudzsák Balázs cége, a DB7.hu Kft. ellen, amely 160 millió forintos rövid lejáratú kötelezettséggel küzd. A vállalat, amely a sportszer-kiskereskedelemben működik, megpróbálja fenntartani a lábait a piacon, de ez a kihívás már nem hasonlítható ahhoz a nagyságrendhez, amit a Hervis jelentett a szakmában. A külföldi lánc végül úgy döntött, hogy kivonul, mivel a versenyhelyzet elviselhetetlenné vált, 29 boltja kerül a brit Frasers Group tulajdonába.
A 2020 utáni évek alatt a több mint kétezer sportszerszaküzletből csupán 1800 a piacon maradó, amit a legfrissebb értékesítési adatok is hangsúlyoznak. A textil- és cipőkereskedelem továbbra is szenved a kereslet hiányától, hiszen 2023 végére a forgalom még a 2019-es szintet sem érte el.
A kereslet és a válság jelei
A kritikus szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a gyenge kereslet nem csupán egyedi eset, hanem általános probléma a hazai fogyasztói piacon. A BestByte, a magyar műszaki áruházlánc szintén olyan nehézségekkel küzd, hogy boltbezárásra készülhet. Az áruházlánc „nem nyilvános szerkezetátalakítási eljárást” indított a bíróság előtt, ahol a hitelezők ellen korlátozott moratóriumot rendelt el a bíróság. A BestByte a 2024-es évben a 11. legnagyobb hazai e-kereskedő volt, azonban az elmúlt évben a forgalma 39 milliárd forint körül volt.
A magyar ipar válsága
A magyar ipar egyre több nehézséggel küzd, amelynek legnagyobb részesedése a győri Audi Hungariát érinti, ahol ez év januárjában bejelentették, hogy nem töltenek be új munkaköröket a fluktuáció és a nyugdíjazások miatt, ezzel körülbelül kétszáz munkavállalót érintve. Az ágazat helyzetének romlását a pozitív előrejelzések tovább súlyosbítják.
A 24.hu legfrissebb elemzései rávilágítanak, hogy nemcsak a fenti cégek kerültek nehéz helyzetbe, hanem azt is bemutatják, hogy sok más jelentős magyar vállalat is a csőd szélére került, ezzel jelezve, hogy a gazdasági környezet nem kedvez a fejlődésnek. Az ipar válsága komoly következményekkel járhat a munkaerőpiacra és az egész ország gazdaságára nézve, a szakértők szerint sürgős intézkedésekre van szükség a helyzet stabilizálásához.
