Két hónap haladék a magyar kormánynak az árrésstop miatt
Az Európai Bizottság két részletes véleménnyel fordult Magyarországhoz az élelmiszer- és drogériai termékek kiskereskedelmére vonatkozó árréskorlátozó intézkedések miatt. A magyar kormány mindössze két hónapot kapott arra, hogy kezelje a helyzetet és válaszoljon az eljárásra.
A Bizottság kifogásolja, hogy a magyar szabályozás minden nem magyar tulajdonú vállalkozásra kötelező korlátozásokat ír elő, míg a magyar cégek egy része mentesül ezek alól. Ez az intézkedés különösen a külföldi tulajdonú üzletláncokat érinti hátrányosan, mivel számos esetben kénytelenek veszteséggel értékesíteni termékeiket.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint a Magyarország által megállapított árrésplafon olyan alacsony, hogy az lehetetlenné teszi a vállalkozások működési költségeinek fedezését. A probléma különösen érezhető a külföldi érdekeltségű kiskereskedelmi láncok esetében, ahol a szabályozás diszkriminatívan érinti ezeket a cégeket, míg a belföldi vállalkozások mentesülhetnek a korlátozások alól.
Bár a szabályok elvileg minden élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozásra vonatkoznak, az adókötelezettség aránytalanul sújtja a külföldi tulajdonú láncokat, ami a verseny torzulásához vezethet. Ez ráadásul a magyar munkavállalók munkahelyeit is veszélyezteti, hiszen az érintett üzletek túlnyomó többsége magyar alkalmazottakat foglalkoztat.
A Bizottság azzal érvel, hogy a korlátozások közérdekű célokkal nem igazolhatók és túlzott beavatkozást jelentenek a gazdasági szereplők működésébe. A helyzet sürgősségét az is jelzi, hogy június közepén hivatalos vizsgálatot kezdeményeztek az árrésstop ügyében, amely 2025. márciusában lépett életbe. A szabályozás módosítására a következő két hónapban kerül sor, különben a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé viheti, amely kötelezheti Magyarországot a változtatásra.
Uniós eljárás indult a magyar médiatörvény miatt
Az árrésstopra vonatkozó felszólítással párhuzamosan az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a 2025. augusztus 8-án hatályba lépett, az európai médiaszabadságról szóló törvény miatt. A Bizottság megállapította, hogy Magyarország nem tartja be a médiaszabadság védelmét szolgáló rendelkezéseket, ami korlátozza az újságírók és médiaorgánumok működését és szerkesztői szabadságát.
Továbbá a Bizottság azon a véleményen van, hogy a magyar törvény nem biztosít megfelelő védelmet az újságírói forrásoknak, valamint a bizalmas kommunikációnak, és nem kínál hatékony jogi védelmet a jogok megsértése esetén. Ez a helyzet újabb feszültségeket okoz Magyarország és az EU között, továbbá a médiaszabadság kérdése a magyar politikai diskurzus középpontjába kerülhet a közeljövőben.
Ez a két fejlemény a magyar kormány számára komoly kihívások elé állítja az EU-val való kapcsolat fenntartásában, és rámutat arra, hogy az uniós normákhoz való alkalmazkodás nem csupán politikai, hanem gazdasági stabilitást is hordoz magában.
Az Európai Bizottság nyomásgyakorlása és a kötelezettségszegési eljárás sürgős figyelmeztetés a magyar kormánynak, hogy sürgősen cselekedjen a jogi és gazdasági problémák orvoslására.
Forrás: 24.hu
Forrás: 24.hu/fn/gazdasag/2025/12/11/arresstop-europai-bizottsag-eu-kiskereskedelem-elelmiszer-drogeria/
