INFLÁCIÓ ÉS ÁRRÉSTOP: KÁROS KÖVETKEZMÉNYEK
A friss inflációs adatok szerint a fogyasztói árindex nem mutat lényeges elmozdulást, az élelmiszerinfláció pedig tartósan 5 százalék alatt maradt. E tényezők azt mutatják, hogy az árrésstop bevezetése nem indokolt, sőt, egyre inkább káros hatásai kerülnek felszínre, amelyek következtében több település egyfajta kereskedelmi sivataggá válik.
Október folyamán az élelmiszerek áremelkedési üteme továbbra is az optimálisnak tartott 5 százalék alatt maradt, és ez már a hetedik hónapja folytatódik. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára rámutatott, hogy a kormány ezen érték köré csoportosította az árrésstop kivezetésének feltételeit. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint az infláció mértéke 4,3 százalék volt, míg az élelmiszerinfláció 3,9 százalékot tett ki.
KÉRDÉSES A ÁRRÉSTOP HATÉKONYSÁGA
Kozák Tamás hangsúlyozta, hogy a KSH által nyújtott információk arról tanúskodnak, hogy az élelmiszerek és alkoholmentes italok áremelkedése szeptemberben 3, októberben pedig 1,7 százalék volt. Ez nemcsak alacsony, hanem a fogyasztói árindexet is lefelé húzza. A jövő hónapokban várható tendenciák szintén hasonlóképpen alakulhatnak, a bázishatás miatt.
Az árrésstop eddigi eredményei azonban elmaradtak a reményektől. Az infláció jövő tavasszal várhatóan visszatér az eddigi pályájára, mivel a beszállítói árak emelkedése és az ellátási láncok problémái újra felszínre kerülnek. Így az intézkedés hatása nemcsak, hogy nem fokozta a kiskereskedelmi forgalmat, de elbizonytalanító hatások révén a fogyasztás továbbra is alacsony szinten stagnál.
A KISBESZERZÉS VESZTESÉGEI
Az OKSZ megfigyelései szerint az árrésstop káros hatásai a kereskedőkre, a vásárlókra és a gazdaságra egyaránt kiterjednek. Az érintett kiskereskedők esetében a 100 forint árrésstop alatt érintett termék árbevétele után 15–20 forint veszteség keletkezik, ami csökkenti a kiskereskedelmi beruházásokat és termelési lehetőségeket.
A hatósági intézkedések emellett negativ módon befolyásolják a kistelepülési boltok forgalmát, a vásárlók elvándorlását eredményezve, aminek következtében egyre több település válik kereskedelmi értelemben sivataggá. Az árrésstop továbbá növeli az import arányát is, ami ronthatja a hazai élelmiszer-termelés piaci helyzetét, és csökkenti a kiskereskedők között álló versenyt.
MEGOLDÁSOK HELYETT TOVÁBBI PROBLÉMÁK
A szövetség álláspontja szerint az árrésstop októberi meghosszabbítása és kiterjesztése nemcsak hibás lépés volt, de hosszú távon fenntarthatatlan is. Az OKSZ véleménye szerint a közelgő februári döntés alkalmával sürgős szükség van arra, hogy az intézkedést végleg kivegyék a gyakorlatból, mielőtt további káros következmények következnének be a gazdaságban.
Forrás: 24.hu/fn/gazdasag/2025/11/11/inflacio-arresstop-oksz-arresstopra-nincs-szukseg-elsivatagosodas/
