Surányi György kritikája az Otthon Start programról
Surányi György közgazdász professzor, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökeként, szigorú bírálatot fogalmazott meg az új lakáshitelprogram, az Otthon Start kapcsán. Bár az új program szeptembertől elérhető, és 3%-os kedvezményes hitellehetőséget kínál, Surányi aggodalmát fejezte ki a program hosszú távú következményei miatt.
A professzor szerint a program nemcsak hogy állami kiadásokat generálhat, de szociálisan is gyenge alapokon nyugszik. Kiemelte, hogy egy ilyen program nem elégséges a lakáspiaci infláció kezelésére, amelyet tovább fog fűteni, ha nem érkeznek megfelelő kínálati ösztönzők.
Az infláció és a piaci hatások
Surányi hangsúlyozta, hogy ha például a kamatlábak vagy az infláció 8-9% fölé emelkedik, akkor a hitelszerződések módosítására lenne szükség. Megjegyezte, hogy a hiányzó fékek egy újabb adóemeléshez vagy inflációhoz vezethetnek, amely megterhelheti a költségvetést.
Egy másik éles megfigyelése, hogy a programnak szociális aspektusai is vannak, hiszen a budapesti ingatlanárak miatt a 100 milliós keretösszegből alig lehet vásárolni, míg vidéken más arányok érvényesülnek. Ez arra utal, hogy a program nem érinti egyenlően a különböző társadalmi csoportokat.
Szociális és gazdasági következmények
Surányi kritikus a kormány jelenlegi megközelítésével szemben, amely a keresleti oldalt próbálja stimulálni, míg a kínálat bővítése háttérbe szorult. Ez a megközelítés nem hozhat tartós megoldást a lakásinfláció problémájára, sőt, csak súlyosbítja azt ahelyett, hogy érdemi változást hozna.
Alternatív javaslatok
A professzor javaslata az lenne, hogy a program kereteit célozzák meg, például a négyzetméterárak és a támogatott összeg településenkénti definiálásával. Az ingatlanpiac tapasztalatait és a KSH adatokat figyelembe véve, ez megvalósítható lenne.
Surányi továbbá rávilágított, hogy az államnak nem lenne célszerűnek a bérlakásépítési piacra belépni, mivel a szükséges tőke hiánya és a lehetséges korruptionális problémák miatt a kormányzati bérlakás programok hatékonysága erősen korlátozott lenne.
Költségvetési szempontok
A bérleti díjak szociális alapú támogatása sem olcsó, hiszen akár évi 90 milliárd forint kiadással is számolni kellene, ha 50 ezer lakásnál maradnának. Surányi hangsúlyozza, hogy a kamattámogatási program költségei várhatóan még ezt is meghaladják, ami újabb pénzügyi terheket ró a költségvetésre.
A jövőbeni intézkedések szükségessége
A program válságosnak mondható aspektusai felhívják a figyelmet arra, hogy sürgősen szükség lenne a komplex megoldásokra, amelyek képesek lennének kezelni a lakásügyeink kihívásait. Az eddigi tapasztalatok alapján a jövőbeni programok kialakításánál elengedhetetlen, hogy a szociális és gazdasági tényezőket egyaránt figyelembe vegyék, nem csupán a politikai érdekek mentén.
