Visszaállhatnak a környezetvédelmi hatósági jogkörök, de az akkumulátoripar külön elbírálás alá kerülhet
A zöldtárca által társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet-tervezet szerint jövő nyártól újra önálló, megyei környezetvédelmi hatóságok döntenének első fokon a környezetvédelmi engedélyekről és a kapcsolódó bírságokról. A tervezet arról is rendelkezik, hogy a hatóságok önálló jogkörrel végezhetnék az ellenőrzéseket, és hatósági munkájukba a kormányzat nem szólhatna bele.
A tervezet szerint az elsőfokú döntések ellen ismét lehetne fellebbezni, méghozzá a januárban felálló új országos zöldhatósághoz. Az új szerv vezetője a miniszter után a második legfontosabb ember lenne a környezetvédelmi tárcánál, akit hatósági jogkörében szintén nem lehetne utasítani. Részt venne a környezetvédelmi stratégia kialakításában, véleményezné a tervezett jogszabályokat, és ő nevezné ki az elsőfokú hatóságok vezetőit is.
Az akkumulátorügyekben eltérő szabályok jönnének
A tervezet az akkumulátorokkal kapcsolatos tevékenységek esetében eltérő eljárást vezetne be: az ügyintézést elvenné a megyei zöldhatóságoktól, és közvetlenül az országos főhatósághoz, az egyébként másodfokú instanciához telepítené. A Magyar Mérnöki Kamara környezetvédelmi tagozatának bírálata szerint a rendelettervezet jelenlegi változata alapján kétféle értelmezés lehetséges: vagy megszűnik a fellebbezési lehetőség, és a bírói út marad, vagy maga a miniszter lenne a másodfok.
A szakmai testület szerint, ha a miniszter döntene egy hatósági eljárásban, az eddig példátlan megoldás lenne a magyar jogban, és a jogalkotás részeseként a jog alkalmazását befolyásolná, valamint hatósági jogköröket vonna el, amit a jogszabályok tiltanak. A gyakorlatban a másodfokon eljáró miniszter a feladatot az országos főhatóságnak adná át, így az a szerv döntene a fellebbezésről, amely első fokon meghozta a határozatot.
Rövidebb egyeztetési idő, régi problémák
A tervezet társadalmi egyeztetésére mindössze egy hét áll rendelkezésre. A korábbi években a regionális környezetvédelmi hatóságokat a vármegyei közigazgatási hivatalokba olvasztották, és az ott dolgozó ügyintézők a kormány és a főispán utasításait kellett hogy végrehajtsák. Az egykori regionális felügyelőségek döntései ellen lehetett fellebbezni, ezt a lehetőséget azonban megszüntették, majd 2022-ben részben visszaállították, a környezeti hatásvizsgálatra köteles eljárásokra korlátozva.
A tervezet célja, hogy a lakosság hatékonyabban léphessen fel a számára hátrányos beruházásokkal szemben, legyen szó bűzös vagy zajos üzemről, túlépített lakó- és irodaparkról, sertéshizlalóról vagy állami beruházásról. A jelenlegi szabályozás lehetővé tette, hogy beruházásokat azzal a kitétellel engedélyezzenek, hogy jelentős környezeti hatás nem várható, majd évekkel később kiderüljön az ellenkezője, anélkül hogy a kész létesítményt le kellett volna bontani.
