Rendkívüli helyzet a magyar egészségügyben: a TAJ-szám megszüntetése és a NAV behajtási gyakorlatának következményei
Napjainkban több százezer magyar állampolgár egy súlyos csapdahelyzetben találta magát, amely közvetlenül az egészségügyi ellátásukhoz való hozzáférésüket veszélyezteti. Hivatalos információk szerint azoknak, akik nem rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, kötelezően egészségügyi szolgáltatási járulékot kellene fizetniük. Amennyiben ezt nem tudják megtenni, mivel nincsen jövedelmük, könnyen elveszíthetik az ingyenes orvosi ellátáshoz fűződő jogukat. Ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adók módjára behajthatja a fennálló tartozásokat.
Jelenleg több száz ezer ember küzd a hathavit meghaladó járuléktartozással, amelynek következtében érvénytelenné vált a TAJ-számuk. E tartozások nagyrésze több százezer forintra rúg, ami komoly anyagi terhet jelent, még akkor is, ha a helyzet maga is sokkal súlyosabb, mint ahogyan az látszik. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2008-ban még havi 4350 forint volt, mára azonban már havi 12 300 forintra emelkedett. Ezt a NAV automatikusan előírja, és a 2020 júliusi szabályozás óta, amennyiben valaki legalább 6 hónapja nem teljesítette a járulékfizetést, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) azonnal érvényteleníti a TAJ számát, így egyesek nem férhetnek hozzá az ingyenes orvosi ellátáshoz.
Egy érintett olvasónk, aki több mint 750 ezer forintos járuléktartozást halmozott fel, kamatokkal együtt, úgy döntött, hogy közérdekű adatigénylést nyújt be a NEAK és a NAV felé, hogy megtudja, hány embert érint a probléma. A válasz meglepő mértékű, amit az olvasó a 24.hu részére is megküldött. Az egész ügybeli helyzet világosan mutatja, hogy a munkanélküliség, a jövedelemhiány, és a biztosítási jogviszony megszűnése milyen gyorsan válhat létkérdéssé egy ember számára, s mennyire szorosan összefonódik a tartozásokkal.
A jelenlegi helyzet rámutat a társadalmi egyenlőtlenségek és a gazdasági nehézségek súlyos következményeire, amelyek nem csupán a szociális biztonsághoz való jogot, hanem az alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést is veszélyeztetik. Az érintettek egyre nagyobb hányada kerül még nehezebb helyzetbe, ami egészen biztos, hogy a közegészségügyi rendszer terheit is aláássa.
Ez a helyzet felveti a kérdést: hogyan lehetne biztosítani, hogy senki ne essen ki a rendszerből, és hogy minden állampolgár hozzáférhessen az egészségügyi ellátáshoz, függetlenül anyagi helyzetétől? A problémát sürgősen kezelni kell, különösen a jövőbeni választások előtt, hiszen az egészségügyi rendszer stabilitása alapvetően befolyásolja a társadalmi jólétet.
