Az Európai Bíróság Döntése a Széndioxidkvóta-Adóról
Az Európai Bíróság legfrissebb ítéletével megdöntötte a magyar kormány által bevezetett, ingyenes széndioxidkvótákra kivetett 36 eurós tonnánkénti adót. A bíróság megállapította, hogy a magyar adózás lényegében lebontja az uniós kompenzáció célját, és ezért ellentétes az európai joggal. A határozat különösen fontos a nagy energiafelhasználású vállalatok, például a Nitrogénművek Zrt. számára, mely Bige László érdekeltségébe tartozik, és amelyet az Európai Unió az ingyenes kvóták révén kívánt menteni annak érdekében, hogy megakadályozza a kibocsátással járó termelés áttelepülését az Unión kívül.
A bíróság döntése kedvezően érintette azokat a cégeket, amelyek nemcsak a kvóták iránti igényt tekintették, hanem a környezetvédelmi teljesítményük javítását is célul tűzték ki. A döntés rávilágított arra is, hogy az EU-n belüli cégek főként zöld kezdeményezések iránt érdekeltek, mivel a fenntartható fejlődés és a klímavédelmi célok megvalósítása érdekében szükséges az őszinte és motiváló ösztönzők kialakítása.
Az ingyenes széndioxid-kibocsátási egységek kiosztásának célja, hogy támogassa az olyan iparágakat, amelyek szén-dioxid kibocsátásukkal nem csupán saját üzleti tevékenységük folytatása érdekében, hanem a versenyben maradás érdekében is kénytelenek dolgozni. Ha a kibocsátási kvóták nem kerülnek felhasználásra, azokat a cégek eladhatják, így motivációt nyújtva a kibocsátások csökkentésére, figyelembe véve a piaci igényeket és árakat.
A kormány által a múlt év során bevezetett adó mértéke, mely 36 euró tonnánként, felmerülhetett a szakmai viták tárgyaként is, hiszen a kvóták kereskedelme folyamatosan, piaci alapokon zajlik. Az adó kivetésével kapcsolatos bonyolult feltételek között szerepel a minimális kibocsátási átlag és az ingyenes kvóták arányának figyelembevétele is, melyek értékelése során a bíróság megállapította, hogy az adó semlegesíti az ingyenes kvóták kompenzációs hatásait.
A 2024-es költségvetés zárszámadása szerint a 2023-as évben 67,14 milliárd forint bevételt generált a széndioxidkvóta-adó, míg a 2025-ös költségvetés alapján ennél magasabb, 75 milliárd forintos bevételi várakozást fogalmazott meg a kormány. A legnagyobb befizetők között említést nyer a Mol Nyrt. és a Nitrogénművek Zrt., valamint a hazai cementgyárak külföldi tulajdonosai, akiknek tevékenysége különösen érzékeny a kormány adópolitikájára.
