Felszaporodtak a NER rejtett vagyonlerakói, miközben a magyar gazdaság vergődött
A kormány és holdudvara óriási energiákat mozgósított, hogy létrehozzon egy olyan offshore-szerű pénzügyi megoldást, amely képes eltitkolni a vagyonokat és a valódi tulajdonosokat. Az effortok azonban csak részben bizonyultak eredményesnek, köszönhetően a rejtőzködést nehezítő uniós szabályozásnak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kockázati- és magántőkealapokat összevonva kezeli, ami megnehezíti a nyilvános adatok alapján történő elkülönítést. Az MNB legutóbbi jelentései szerint a kockázati tőkealapok nemcsak számukban, hanem a kezelt vagyonnal kapcsolatosan is elmaradnak a magántőkealapoktól, és a fejlődésük is elhanyagolható – áll az elemzésben.
2026 februárjában hazánkban összesen 222 kockázati- és magántőkealapot regisztráltak, ahogy azt a Transparency International adatgyűjtése is mutatja. Ezek közül azonban csupán 85 esetében állnak rendelkezésre megbízható statisztikák, mivel a MNB felügyelete alatt álló alapokról van csupán információ.
Az alapok zöme továbbra is jórészt homályosban dolgozik, a felügyeleti hatóság képtelen állást foglalni arról, hogy mekkora vagyont kezelnek és mire használják azt. Az MNB által felügyelt alapok körébe kellene tartoznia annak a formának is, amikor a magyar állam vagyont bíz egy alapkezelőre, ám a támogatás inkább álcázott befektetésként jelenik meg, hiszen az állam idővel igényt formál a befektetett összegre és annak hozamára. Ez a gyakorlat jelentős segítséget nyújthat a potenciális vállalkozások számára, akik terjeszkedni és fejlődni kívánnak.
A látható alapoknál beindult a növekedés
Az MNB felügyelete alatt álló magántőkealapok vagyona 2025 végére 2540 milliárd forintra nőtt, ami 537 milliárd forintos bővülést jelentett egyetlen év alatt, ez 27 százalékos növekedést mutat. Érdemes ezt a számot a magyar gazdaság helyzetével összefüggésben értelmezni, hiszen a magántőkealapok eszközállománya közel ezermilliárd forinttal nőtt az elmúlt három évben, miközben a gazdaságban nem tapasztalható érdemi bővülés.
Az infláció hatására is érdemes figyelemmel kísérni a magántőkealapokban kezelt vagyonok értékét a folyó GDP-hez viszonyítva. 2020 végén a bruttó hazai termék 0,4%-át képviselte a magántőkealapok vagyona, míg 2022 végére ez az arány 2,4%-ra emelkedett, 2025 végére pedig már elérte a 2,9%-ot.
A G7 korábbi elemzése alapján, amely a nem felügyelt magántőkealapok adatai alapján készült, 2022 végén 2700 milliárd forintnyi vagyonra derült fény, míg az MNB statisztikái 1551 milliárd forintot mutattak. Ha a korábbi arányok változatlanok maradnak, akkor a nem felügyelt magántőkealapokkal együtt a teljes vagyon körülbelül 4500 milliárd forintra tehető, ami a GDP 5%-át jelenti.
