Óriási bérszakadék a fizikai munkáknál: egyre kevesebb képzetlen dolgozóra van szükség
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, immár több mint egy évtizede folyamatosan bejelenti a különböző munkahelyteremtő beruházásokat Magyarországon. Azonban a legfrissebb adatok és piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a beruházások nem hoztak szerkezeti változást a munkaerőpiacon, és továbbra is jelentős regionális eltérések tapasztalhatók. A G7 portál elemzése rámutat arra, hogy a fizikai dolgozók béradatai az iparban széles spektrumot mutatnak, különösen, ha az építőipart kivesszük a számításból.
A tipikus gyári munkások bére a helyi munkaerőpiaci kereslet és kínálat egyensúlyától függően változik. Az adatok szerint a betanított munkások körében lényeges különbségek figyelhetők meg, mivel ők jellemzően hasonló helyzetből indulnak el, szakképzettség nélkül. Különösen figyelemre méltó, hogy Győr környékén egy munkás bére körülbelül másfélszerese a Zala és Békés megyében dolgozók jövedelmének.
Az elmúlt évtized alatt a bérszintek viszonylag stabilak maradtak, hiszen Győr mindig is a legjobban fizető régiónak számított, míg Békés, Zala, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék a legalacsonyabb átlagkeresetekkel rendelkeztek. A legmagasabb bérek melletti prémiumok mindig körülbelül 50% körüli eltérést mutattak a legalacsonyabb jövedelmekhez képest, ami arra enged következtetni, hogy ez a bérkülönbség immár szinte rögzített a magyar munkaerőpiacon.
Egy érdekes jelenség, hogy az elmúlt 11 évben csak Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar vármegyékben tapasztalható jelentős ingadozás a bérekben, míg az élmezőny és a lista alja lényegében egy helyben állt, kisebb átrendeződésekkel. A közösségi médiában már most is számos panasz érkezik Zala megyéből, ahol a munkakeresés különösen nehéz feladatnak bizonyul, és a régión belüli bérek az országos átlaghoz képest is alacsonyak.
Érdemes megjegyezni, hogy Győr és Zalaegerszeg egymástól csupán 110 kilométer távolságra található, autóval mindössze kétórás útra van a két város. Ennek ellenére a bérkülönbségek markánsak, és ez a helyzet tükrözi a regionális munkaerőpiac torzulását.
Nincs szükség képzetlen dolgozókra
Az álláskeresési statisztikák az elmúlt hét évben szinte változatlanok maradtak a különböző vármegyékben. A legnagyobb növekedést Budapesten tapasztalták, de ez mindössze 0,59 százalékpontos emelkedést jelent. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb csökkenés következett be, -1,94 százalékponttal. Mindezek mellett a többi vármegyében is szinte alig észlelhető ez a változás.
A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet legfrissebb felmérése további megerősítést ad a piaci trendek alakulására. Eszerint 2026-ban a cégek mindössze 1-2 százaléka tervez létszámváltoztatást a szakképzetlen dolgozók körében. A vállalatok igénye egyre inkább a szakképzett és diplomás munkaerő irányába terelődik, míg a szakképzetlen munkások iránt kereslet csökken.
Jelenleg egy világosan érzékelhető munkaerőhiány figyelhető meg az ipari szektorban, kifejezetten a szakképzett fizikai dolgozók körében. A piaci helyzet változása 2024 óta egyértelműen megmutatkozott, amikor a recesszió következtében a cégek kimerültek, és a fizikai dolgozók piaca sem mutatott már növekedést. A leépítések a bérváltozások ütemének lassú csökkenését is eredményezték, amelynek hátterében a változó kereslet áll.
